Ki ne emlékezne a 70-80-as években Czeizel Endre genetikai tv sorozataira, mint „Az élet él és élni akar”? Közérthetően ismertette a genetika legfontosabb eredményeit, a felelős utódvállalás, családtervezés kérdéseit. 1975-ben egy kutatási projekt keretében én is együtt dolgoztam vele. Írtam egy számítógépes genetikai programot, amit aztán hosszú időn át használt az Optimális családtervezés elnevezésű genetikai tanácsadójában. Mi köze ennek Krisztiánhoz? Hamarosan kiderül.

 A magyar rendőrök ismét elveszítenek valamit

Fiammal közölték az első kihallgatásán, hogy jogszabály szerint ujj-, és tenyérnyomatot, valamint DNS-mintát fognak levenni. Ezt tudomásul vette. A kihallgatás végén ezek meg is történtek.

Közel négy hónap után „soron kívül” ismételten levették Krisztián DNS, és egyéb mintáit, mondván, hogy ez korábban nem történt meg. Igen, jól látják, 4 hónap múlva a nyomozók kijelentették, megint le kell venni a mintát, mert először „elfelejtették”. Hogy mi történt az elsővel, azt nem jegyezték fel az utókornak, de mivel Krisztián határozottan emlékezett arra, hogy már az első rabosításkor is levették a DNS-ét, csak egyetlen magyarázata lehet ennek: elvesztették ezt is, ahogy azt a bizonyos injekciós tűt, a tárgyi bizonyítékot is pár hétre. De ha az ember enged az összeesküvés-elméletek csábításának, még az is eszébe juthat, hogy a fiam eredeti DNS-mintája igenis megvan valahol, valakinél, aki azt várja, hogy a megfelelő időben és helyen felhasználja azt.

Krisztián ujj- és tenyérnyomatát egyszer használták, amikor keresték a gazdáját annak az erőteljes kéznyomatnak, amelyet az ajtófélfán találtak a bűntény helyszínén. Ezt a tenyérnyomot más tárgyakon fellelhető ujjnyomatokkal nem hasonlították össze, ami két okból érdekes: egyrészt, nem voltak kíváncsiak arra, hogy ugyanez az ember járt-e a lakásban, vagy pedig mondjuk a postás támaszkodott egyszer az ajtónak. Másrészt, ha járt volna bent, akkor azt lett volna fontos tudni, vajon Renner Erika egy ismerőséről van-e szó, vagy pedig egy ismeretlenről. Így történt, hogy nem keresték a tenyérlenyomat gazdáját a nemzetközi bűnügyi adattárban sem. Pedig még az is kiderülhetett volna, hogy az akkortájt éppen Pozsonyban ketaminnal „dolgozó” Jozef B. taxis járt Erika lakásában.

 Előkerül egy rejtélyes zsinór, amelyre Renner Erika sem emlékezik

Jött az újabb bűvésztrükk. A nyomozók találtak  Erika előszobájában egy földön „felejtett” zsinórt, amiről senki sem tudta, hogyan került oda, még a sértett sem. Renner Erika azt mondta, ezt a zsinórt reggel nem látta a lakásban. Szóval, csak úgy ott volt - bizonyára arra járt egy varázsló!

 Az sem derült ki, hogy mi szerepe lehetett ennek a bűntény elkövetésekor. Ez hasonlított ahhoz, ahogy nem vizsgálták a szerepét annak a  kulcscsomónak sem, amit Krisztán irodájának padlóján találtak, és amiről kiderült: semmi köze  Renner Erikához. A rendőrök ennek ellenére természetesen úgy vették nyilvántartásba, hogy  „Renner Erika kulcsa, megtalálva Bene Krisztián irodájában”, erről majd később beszélek). Summa summárum, a zsinórról semmi nem derült ki, de azért jól jött a letartóztatás meghosszabbítását alátámasztó bűnjelként.

 A szakértők megvizsgálták a zsinórt, és a rajta levő  biológiai maradványról a következőket írták: lehetetlen azonosítani, és minden kétséget kizáróan állítani, hogy a zsinór kontaktusba került volna Renner Erikával. (Tudni kell, hogy az elkövető nem zsinórral, hanem fehér, műanyag gyorskötözővel dolgozott, hasonlóval, mint amit néhány évvel ezelőtt október 23-án a rendőrök az utcai rendetlenkedő felvonulókkal szemben alkalmaztak.) A labor szakértői megállapították, a minta alkalmatlan arra, hogy bármilyen, bárkitől származó DNS-sel összehasonlítsák. Úgy fogalmaztak: „egyedi azonosításra alkalmatlan, kevert biológiai maradványt detektáltunk”. Ez azt jelenti, hogy nem tudják eldönteni, hogy a fellelt DNS töredékek hány embertől származnak, és csak töredékeket találtak, ami nem azonosítja az illetőt.

Aki nem szenved diszlexiában, annak ez csak annyit jelenthet, hogy ez nem jött be. Ez nem az a bűnjel, ami alapján bizonyítani lehetne, hogy Krisztián a helyszínen járt a bűncselekmény idején.

 Czeizel Endre megerősíti, hogy ezzel a mintával senkit sem lehet beazonosítani

 Miután a fiam kiszabadult az előzetesből, felkerestem a Benczúr utcában dr. Czeizel Bandi barátomat, hogy nézzünk azért rá erre a szakvéleményre. Egyeztettünk időpontot, és Krisztiánnal együtt hármasban átbeszéltük a DNS-vizsgálat módszerét illetve az abból levont következtetések lényegét. Utána összehozta Krisztiánt egy gyakorló DNS-vizsgáló szakorvossal, aki szintén azt a választ adta, hogy a leírtak szerint a lefoglalt bűnjel nem alkalmas arra, hogy bizonyítson Krisztiántól eredő DNS-nyomot.

 A nyomozó behazudja Renner Erikának, hogy a fiam DNS-ét találták meg

 A nyomozó Renner Erika kihallgatásakor kész tényként állította, hogy a zsinóron Krisztiánéval azonos DNS-t rögzítettek.

 Ez egy álnok hazugság volt. Színtiszta, ocsmány hazugság, amelynek egyetlen oka és célja lehetett: Renner Erika befolyásolása, a gyanú elültetése benne, hogy a támadója Krisztián volt. Erika megdolgozása eleinte a gyanú felkeltésére korlátozódott, később pedig már a „minden kétséget kizáró” kategória elérése volt a cél, de eddig Renner Erika sosem ment el, sem ekkor, sem később. A nyomozóknak és a bíróságnak sosem mondta ki Krisztián nevét, még akkor sem, amikor sokadszorra, konkrétan Krisztiánra kérdeztek rá. Aki meglepődik, hogy ezek után hogyan ítélhették el a fiamat, mint „minden kétséget kizáróan bűnöst”, nos, annak csak azt tudom mondani, hogy ezt én sem értem. 

 Azt, hogy Erika hogyan és mit mondott a médiának, vagy hogyan és mit idéztek tőle, vagy azt, hogyan változtak akár a nyilatkozatai is az évek előre haladtával – mert látványosan változtak - jogilag totálisan lényegtelennek tartom. A közvélemény megdolgozása szempontjából, és ez által a bíróságra gyakorolt társadalmi nyomás szempontjából viszont nagyon is lényeges, mi változott 4 év alatt.

A hírt természetesen felkapták a hírportálok. „Megtalálták a brutális, pszichopata orvos DNS-ét az áldozat lakásában!” Ugye, nem kell ennél egyértelműbb bizonyíték? Nem? De! Na, ugye. Igazam van.

 Így folyik egy ember besározása, a rendőrség aktív kezdeményezésére és aktív közreműködésével.  

 A nyomozást megszüntetik

 Sokan emlegetik, hogy volt egy pillanat, amikor az ügyészség belátta, lyukra futott. 2014. július 7-i dátummal megkaptuk a határozatot arról, hogy a Főügyészség nem folytatja a nyomozást, mert már nem lehet belőle többet „kifacsarni”. A sértett ügyvédje és sok médium is azt sejteti e mögött, hogy a sógoromnak, Mikola Istvánnak valami köze lenne a nyomozás megszüntetéséhez. Már korábban utaltam rá, hogy István a lehető legtávolabb próbálta tartani magát az ügytől, ugyanis attól félt, hogy a Krisztián elleni vádak őt is besározzák.  Ha előkerült a téma, egy mondattal lezárta: „Mindenki tudja, hogy ártatlan, de ez nem számít, az én karrieremet ez tönkreteszi.” És témát váltott. Mintha ez az ordító igazságtalanság nem is az ő szeme előtt zajlana. Nemsokára pedig azt az utat választotta, hogy megtiltotta a saját családjának, hogy velünk bármilyen módon kapcsolatba lépjenek.

 Az ügyészség mindenesetre 13 oldalban indokolta, miért szüntette meg a nyomozást a fiam ellen.

 Ezt a jó hírt nyomban megküldtem Czeizel Bandinak. Utalva az ő, örökbe fogadással kapcsolatban korábban „megjárt útjára”, a következő mailt küldte:

 A sértett védője a nem létező DNS-re hivatkozik, a nyomozás újraindul

 A sértett akkori védője nem csak nemzetközileg elismert pszichiáternek tartja magát, de genetikus szakértőnek is. Ehhez a szakterülethez szerinte Magyarországon nem értenek úgy, mint ő, aki a külföldi szakirodalmat is olvassa és szeret idézni belőle, illetve aki szerint fiam már akkor is bűnös volt, mielőtt megismerte volna Renner Erikát. Így ez a polihisztor ügyvédnő a szakvélemény elkészülte után azt olvasta ki az anyagból, hogy megtalálták a fiam DNS-ét Erika lakásában.

 Ez volt az egyik állítás az indokként felsorolt, nyolc, szemenszedett, őszödi természetű hazugsága közül. Nem is csoda, hogy ilyen következetes érveléssel kapásból meggyőzte a már-már elszontyolodott Legfőbb Ügyészséget, hogy az alsó tagozatos Fővárosi Főügyészség néhány hete helytelen következtetést vont le a szakértői jelentésből.

 Regász Mária úgy ítélte meg a saját beadványában, hogy a saját panasza megalapozott és jogos, mert ő megírta:

Érzik az érvelés fonákságát, ugye? Az ügyvédnő azt állította, hogy azért nem szabad megszüntetni a nyomozást, mert a rendőrség szerint megtalálták Krisztián DNS-ét a lakásában.

 Talán emlékeznek, hogy pár sorral feljebb mit idéztem a szakértőktől: a DNS-minta nem alkalmas senki azonosítására. Nos, ez az „apróság” az ezredik volt ebben a rettenetes, kafkai ügyben, ami éppen a fiam felmentése mellett szólt volna, és ami abszolúte nem érdekelte a rendőröket vagy az ügyészeket. Nincs DNS? Nem baj, úgyis ő a bűnös. Van DNS, de nem az övé? Pech, akkor is elítéljük, mert ő a bűnös. Hát nincs igazam? De. Na, ugye. Köszönjük, az ügyet lezártuk.  

 Hányszor kell egy DNS-mintát levenni? Három elég lesz?

 Érdekes motívum, hogy miután elkészült a DNS-szakértői jelentés, és nem hozta az elvárt eredményt, a biztonság kedvéért újból levettek Krisztiántól egy DNS-mintát. Higgyék el, ismerem a fiamat, és a tűrőképességét, de ezt már ő sem viselte szó nélkül, és nagyon halkan megemlítette a Teve utcában, hogy ez már kétszer megtörtént. Erre rádörrentettek, hogy rosszul emlékszik, mert egyik sem úgy volt. Nem is volt DNS-mintavétel, se egyszer, se kétszer. És kinek van igaza? Na, ugye.
 Annyi becsületére váljék a fiatal nyomozónőnek, hogy azt írta: „az ismételt ujj- és tenyérlenyomat vételre, fénykép készítésére és DNS minta vételre”. Hát igen: bár nem történt meg, de azért megismételjük.

 Hol kallódnak és hol hasznosulnak a rendőrség által levett DNS-ek?

 Engem továbbra is nyugtalanított, hogy mi lett a Krisztiántól korábban lefoglalt DNS-anyagokkal, és hogy mikor bukkannak majd fel váratlanul, ismét „igazolva” a fiam bűnösségét? Ez különösen aggasztott, mivel fiam beszámolói szerint a rabtársai az előzetesben is súgtak ezt-azt. Vele raboskodó volt rendőrök kész tényként állították, bizony megesik, hogy egyesek gyakran kreált „bizonyítékokat” helyeznek el egy bűncselekmény helyszínén, hogy megkönnyítsék a vádemelést, mert olyan nem lehet, hogy a vádat ejtik – ha valaki ellen nyomozni kezdenek, annak a börtönben kell kikötnie.  Nem tudom, hogy a zsinór esetében ez történt-e. Mindenesetre, ha ez történt, és Krisztián eltűnt DNS-ét így hasznosították, akkor az elkövető pancser volt, mert használható nyomot nem sikerült kreálni. 

 El tudom képzelni, hogy sokan hitetlenül csóválják fejüket. Én is ezt tenném, ha nem szenvedtem volna végig ezt a négy évet, és nem éltem volna át ezeket az elképzelhetetlen történeteket.

 Itt be is fejezhetjük a DNS történetét. Mert ha kimutatta a labor, hogy nincs azonosítható DNS, akkor is a fiam DNS-ét találták meg – tudják, kinek van igaza… Ez már rosszabb a nyuszi sapkája viccnél, mert abban legalább létezik a sapka.