Szerte a világban büszkélkedik a jakobinus "progresszív" kisebbség, hogy végre sikerült törvénytelen eszközökkel megbuktatni a "Világ Legdemokratikusabb Birodalmának" elnökét. Ettől kezdve az lesz a meg-kérdőjelezhetetlen verdikt, amit a nem hivatalos szervezetek kormányza-tuk lejáratására "elemeznek". Amit az örjöngő áruházfosztogatók, utcán erőszakolók, gyerekeket, terheseket és öregeket szabadon inzultálók liberális jogvédői előterjesztenek. Ezt nevezik a "demokrácia diadalának", értéknek! Ezért érdemes törölni a közösségi emlékezetet, a múltat és az egyetemes kultúrát (cancel culture), mint tették azt nagy elődeik: leninék, sztálinék és maoék. (Nem folytatom a sort a még élőkkel)

Dicsőség-, és büszkeségmenetet járnak a progresszív szervezetek felgerjesztettjei, akik maguknak jogot formának a velük egyet nem értők kirekesztésre. Hangosan követelik a tőlük való elhatárolódást, és a másként gondolkodókat gyűlöletbeszéddel bélyegezik. Ma ezek a szervezetek kipécéznek, vagy egyszerűen konstruálnak egy esetet és látványpereket erőszakolnak a médiumok segítségével. Azt a látszatot keltik, mint ha ezzel megoldottak volna bármilyen társadalmi problémát, miközben továbbra is naponta ezrek erőszakolják és verik kékre-zöldre egymást, minden következmény nélkül.

Számos bejegyzésben kifejtettem már, hogy dr.Bene Krisztián elleni eljá-rás milyen alapvető kriminalisztikai, jogi és eljárásbeli törvénytelensé-gekkel terhelt. Nem kell hozzá jogi végzettséggel rendelkezni, hogy bárki számára feltűnjenek a szakmai-eljárási és jogszabályokat tipró lépé-sek. Mindezt természetesen "törvényesen", a jogszabályok betartására hivatkozva teszik az eljáró szervek, ahogyan mentegette magát sok hóhérlelkű jogkövető hivatalnok a pártállam idején elkövetett tetteik miatt.

Jellemző, hogy az egyik börtönügynök, - volt kerületi rendőrtiszt - évekkel korábban tett előrejelzésének megfelelően végül bezsákolták a Renner Erika részére megtervezett horribilis sérelmi díjat. Most viszont, miután megérkezett számlájukra az összeg, már nem indítottak sajtóhadjáratot annak firtatásáról, hogy mi is folyt a törvényszéken az elmúlt négy év során, és ismételten milyen szakmai szabályok és érvek híján is döntöttek? Mi lehetett a bíróság váratlan pálfordulásának oka, hogy olyan bírónak a kezébe adták át az ügyet, akit nem érdekeltek a tények, csak a "hozott bemondás".?

Csalni érdemes! Mert a következetesen végrehajtott hazúgságot és csalást a tájékozatlan emberek többsége elhiszi. Főleg, ha azt a napi médiahírek felfokozzák, hiszterizálják. Egy rendszer amely csalásokra épül, azt üzeni: a hatalmat gyakorolóknak joguk van csalni, jogukban áll félreállítani mindazokat, akik másként gondolkodnak. Joguk van figye-lembe nem venni a bizonyítékokat, amelyek gyengítik, vagy cáfolják az érveiket. Ez a hatalom valódi arroganciája! - ami nem újkeletű. Gondol-junk csak arra mit tesznek a nemzetközi fórumokon Magyarországgal? Az EU alapszerződéseivel ellentétes dolgokat kérnek számon, jog- és hatáskörüket átlépően fenyegetőznek.

Mindennapos tapasztalat a médiumok részéről megnyilvánuló virtuális világképet kialakító tudatformálás. A minden csatornán folyó reality show elhiteti a gyanutlan médiafogyasztóval, hogy a színtiszta valóságot látja a képernyőn. Erről szól másnap a közösségi felületeken - a régi Szabad Nép félórák mintájára - folyó társalgás, amelynek csalóka illúziója, hogy valós alappal bír a kommentelők véleménye; már nem kell a tények ismerete ahhoz, hogy valaki minden jogi következmény nélkül, velős véleményt nyilvánítson. Ezen forgatókönyv szerint működtek hetven évvel ezelött a koncepciós eljárások is. Akkor a háttérben ki nem mondott pártelvárások álltak, ma a negyedik hatalmi ágazat, a médiák által megfogalmazott "társadalmi elvárás", a megdolgozott közvélemény a meghatározó. Mint ahogyan közelmúltban nyilatkoztak erről a bírák egy nemzetközi felmérésben.

Nemrég bejelentkeztem vezetett látogatásra a volt Conti utcai börtönbe, ahol a koncepciós perben életfogytiglanra ítélt, tiszteletre méltó Mind-szenty József prímás érsek négy éven át raboskodott. Ahol nap mint nap meztelenre vetkőztették, megverték és megalázták. Ahol napokig nem engedték elaludni, miközben hiszterizáltan 8 cella között váltották szállá-sát, ne hogy az "imperialista ellenség" esetleg kiszabadítsa. Az ellene folyó eljárás során az akkori csahos média folyamatosan szolgáltatta a képtelennél képtelenebb rémtörténeteket. Országos megmozdulásokat szerveztek, hogy kinyilvánítsák a nép “spontán” megfogalmazott kíván-ságát, a legsúlyosabb ítélet meghozatalára. Apám nem volt hajlandó aláírni ezt a tiltakozást. - Meg is lakolt érte. - Megérkezve a helyszínre, a gyülekezők között egy mai közéleti szemé-lyiség arról dicsekedett, hogy évtizedekkel ezelőtt nem éppen "érdeklő-dőként" volt látogatója ennek az épületnek. Nyomban fel is kérték, hogy ossza meg velünk majd értékes emlékeit. Egy pillanatra összeakadt a szemünk. Emberöltő óta ismerve élettörténetét tudtam, - és ő is tudta -, hogy egészen más okból járhatott az ilyen épületekben. Így adódott, hogy Mindszenty volt cellájában egymás mellett állva, már egy szót sem ejtett az ígért “hőstörténetéről”. Helyette arról beszélt, hogy nem kellene ma már minduntalan felemlegetni a régi sérelmeket. Ideje volna megbo-csátani, - értsd elfelejteni-, mondjuk Rákosi Mátyásnak, Gerő Ernőnek, Nagy Imrének, Kádár Jánosnak, Biszku Bélának, Apró Antalnak, Aczél Györgynek és még sok sunyi kollaboránsnak.-  

Módomban állt megismerni családommal és barátaimmal kapcsolatos állambiztonsági iratokat. Olvasva ezeket, óhatatlanul is szembe tűnt a párhuzam a hajdani koncepciós perek és dr. Bene Krisztián elleni eljárás között. A tények megvizsgálását és a mentő bizonyítékokat következe-tesen mellőző, teljesen hazug lejárató sajtóhadjárat, vagy mint esetünk-ben a médiákban megjelent számos álhír, hamis szóvivői bejelentés, vagy akár a tavalyi flash-mob masírozás is, mind olyan elemek, ame-lyekkel befolyásolni akarták a bíróságokat, ne hogy már orvosolják Krisztiánnak a hat év során folyamatosan sárba tiport alkotmányos jogát a tisztességes eljárásra. Így jött meg nagy bátorsága Renner Erikának is, hogy még a megismételt másodfokú eljárás során, hónapokkal az ítélethozatal elött, kártérítési keresetet nyújtott be arra hivatkozva, hogy a bíróság már megállapította Krisztián tettesi mivoltát. Ez valóban bátor-ságdíjat érdemel a csahos médiától.

Miért is kellett média-nyilvánosság előtt lefolytatni az eljárást? - Eddig nem hangsúlyoztam azokat az információkat, amelyek a tanúk egy részének és a háttérben ügyködő 3. kerületi alvilági körökkel kapcso-latban pontosan ismertek kellett hogy legyenek az eljáró nyomozó szervek számára. A békásmegyeri piac körözött (!!) drogdílerjeiről, akiknek kezében egy héten belül megszólalt az ellopott telefon. Akiknek bemondására elhitték, hogy egy kukában találták. Még fel sem merült esetükben újjlenyomat vagy dns vizsgálat, vagy hogy merre jártak is a kérdéses nap reggelén? Vagy kikkel is lehettek telefonkapcsolatban a megelőző napokban? Messze elkerülte a nyomozás a tetthely környé-kének cellainformációt vagy kamerafelvételeit. Sőt letagadta azokat. Pedig - ahogyan utaltam rá egy másik bejegyzésben - ugyancsak érde-kes és önellentmondó vallomások születtek már az első napokban Renner Erikától nem távoli személyek esetében. Azzal sem foglalkoztak, hogy léteznek esetleg olyan érdekkörök, amelyek számára legfőbb ideje volt már Krisztiánnak, mint becsületes, nem mutyizó kórházigazgatónak az eltávolítása egy meleg fürdővizekben gazdag létesítmény éléről.

Csak később értettem meg egy rendőrnő elejtett mondatának tényleges jelentését, már mint, hogy ebben az ügyben nagy nyomás alatt vannak. (Mögötte egy ember feleségét ért erőszakos cselekmény miatti valódi bosszúállás motivációja állt, amit jobb híján egy ártatlanon töltött ki. Nem véletlen, hogy később leszerelését kérte, ami viszon már nem segített Krisztiánon.) No persze ennek nincs nővédelmi, nők elleni erőszak jelentése. Mint annak sem, hogy a bűncselekmény előtti nap valaki feltörte Krisztián facebook fiókját. Pont azt, amire hivatkoztak másnap a tanúk, és a szakmailag felkészült ügyészség, hogy ott zaklató megke-resések lettek volna olvashatók. Bár ezt sem tudták prezentálni, de az alaptalan, jól hangzó gyanú hamar kemény érvvé kovácsolódott.Ugyancsak senki sem foglalkozott számos más ismert, de kivizsgálatlan mentő bizonyítékkal. Azzal sem, hogy a rendőrségi belső információs rendszerben már feljelentették Krisztiánt a bűncselekmény elött 8 órával korábban. Vagy néhány nap után a rendőrségi szóvivő által bejelentett valótlan állítással sem, hogy azonnal megerősítést nyert volna Krisztián tettesi mivolta. Közben viszont folyamatosan ment százzal a hisztériakeltés a médiában, hogy a sértett retteg volt partnerétől. Kérde-zem, ha valakinek védett lakást kell biztosítani, mialatt hónapok óta a gyanusított letartóztatásban van, akkor talán nem is tőle fél a sértett, hanem valójában attól, aki megtámadta, aki most is szabadlábon van? Ez leplezi le a hazugságot. Az sem lett világgá kürtölve, hogy kiszaba-dulva az előzetesből, reggelre Krisztián autójának valamennyi kerekét valaki meglazította. Ezek elhallgatásáról a média összehangolt szájzára gondoskodott, mint ahogyan mai is nap mint nap tapasztalható fontos hírek esetében. 

Első naptól kezdve a médiumok hűséges kiszolgálói voltak valótlan-ságokat állító kampányaikkal. Feltehetően egy progresszív, külföldről is pénzelt nővédelmi szervezet állt a háttérben az ilyen hisztériák kommu-nikálásában. Az álhírek mindig időben jelentek meg a tárgyalás elötti napon, hogy gerjesszék a hangulatot, és beállítsák a magát függetlennek tartó bíróság hozzáállását. Különben kinek a hívására állt volna be a Markó utcába az Euronews közvetítőkocsija?

Valódi hitchcock-krimit lehetne írni a többszázoldalas bejegyzéseim alapján. Ennek főszereplője viszont nem a sértett, hanem az igazi ártatlan áldozat, dr.Bene Krisztián lenne, akinek magánéleti ballépését kihasználva egy klasszikus koncepciós pert lehetett felépíteni. A korábbi évtizedekben az ilyen perek lezárásával jólesően állapították meg a "szakújságírók", hogy végre sikerült egy újabb nép-ellenséget, egy közörvényes bűnözőt rács mögé ültetni, még ha az akár Magyarország főpapja is volt. Nemrég nyilatkoztak a legmagasabb jogi szervek képvise-lői arról, hogy annak idején több esetben közönséges bűncselekményt kreáltak, aminek következtében, - "bocsi" -, de ma sincs jogorvoslatra lehetőségük a még esetleg élő jogfosztottaknak. (!)

Meghalt már Pünkösti Árpád oknyomózó riporter, aki A kereszt gombja - című tanulmánykötetében sorra veszi a volt ORFI szétdarobolását és a Budai Irgalmasrendi Kórház kiszakításának történetét. Bátran néven nevezi az egyes szereplőket, és bemutatja valós emberi arcukat, jellemüket. Csupán ennek alapján is sok minden magyarázható ami Krisztiánnal történt. Ő nem volt az a vezető, akitől serdülő gyermeke 16 éves korában elköltözött a családi "fészekből", mert nem bírta apjának napi feszültségeit, nőügyeit. Krisztiánnak nem voltak sötét gazdasági üzelmei és nem pumpált évtizedeken át ciprusi cégekbe egészségügyi milliárdokat, de főorvosainak meggyőzésével lemondtak fizetésük negye-déről a kórház szakdolgozi javára, hogy a Molnár-Horvát ágyszám-csökkentő, vizitdijas és trezoros kormányzati intézkedések miatt ne menjenek világgá. Nem neki voltak olyan munkatársi, rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatai, amelyek révén már másnap "biztos forrásból" tudta valaki, hogy Krisztián az elkövető. Ő nem volt az a vezető, akiért hivatalából történt eltávozása után hálamisét modattak volt munkatársai. Mindezen persze lehet gúnyolódni és felháborodni, ami szintén a nagy média-show ismert kelléktárába tartozik. 

Nemrégiben kiiktattak egy főügyészt, mert állítólag elhallgatott kompro-mitáló bizonyítékokat olyan ügyben, amely vagy húsz éve várat megol-dásra. Egy magasrangú bírósági tisztségviselő viszont magyarázkodni kényszerül, hogy milyen alapon vett fel éveken át tízmilliókat jogszabály-ellenesen egy kersztény egyetemtől. Arról viszont nem lehet hallani, hogy valakit felmentettek volna nyomozói, ügyészi vagy bírói állásából, mert a logika szabályait megtagadva fogalmazott meg alaptalan terhelő gya-núsítást, vádat vagy hamis ítéletet. Sőt, még katedrát is tolnak alája. Esetükben legfeljebb kitalálnak valamit, hogy ne kelljen a jogos fellebbe-zéssel szembesülni. A vádlottra meg, biztonság kedvéért még rávernek néhány további évet, hogy a látvány teljes legyen. - Aztán az év végén kiosztanak díjakat, hogy ki milyen bátor volt.

Matematikában az állításokat a logika szabályai szerint bizonyítani kell. Krisztiánnal szembeni eljárások viszont azt mutatják, hogy a jogszolgál-tatás világa nem így működik. Ha kell, végül a megfoghatatlan mérlege-lés mentsége mögé bújnak, aminek nem kell elszámolnia az igazsággal.

Jézust azért ítélték halálra népének üvöltöző fiai Pilátus udvarán, mert szerintük káromkodott. Micsoda elképesztő hazúgság és ellentmondás van ebben a vádban. Az, aki magát Isten fiának tartja, majd az fogja káromolni a saját Atyját? - Úgyanígy micsoda képtelenség áll Kisztián vádlóinak bizonyítatlan agyszüleményében, hogy aki az élet védelmére felesküdött, akinek hivatalba lépésekor első dolga volt megmenteni Munkáltatójának az életét a biztos haláltól, aki közismerten békés természetű, aki szándékosan egy hangyát sem taposott el életében, az éppen volt partnerén állna bosszút, miután hónapok óta kölcsönösen lezárták már a kapcsolatukat. Ez a médiák által megkomponált virtuális valóság, egy igazi "reality show". "Retek" tv-be való történet. A mai progresszív érdekérvényesítés módszere, aminek láthatóan világ-szerte aláveti magát az igazságszolgáltatás szervezete is. Ugyanabba a hamis világképbe tartozik, amelyben a leggazdagabbak sopánkodnak a miattuk éhhalál szélére jutott világrészekről, ál-filantróp akciókat szer-veznek, miközben megsemmisítik a felajánlható életmentő "termékfeles-legüket" és megfizettetik még az esővizet is az Andok őslakosaival.

Nem osztom meg véleményemet a balitéleteket hozókról, akik még esetleg ezért büszkék is magukra. Remélem viszont, hogy a különböző keresztény egyetemek jogi fakultásain hallgatóiknak egyszer kinyílik a szemük, hogy kik is tanították őket; mi az előadásaik hitelessége.

Nem várhatom el Krisztián rosszakarói és gáncsolói részéről a beisme-rést. Megítélésem szerint ők alkatilag képtelenek erre. Nem várható el tőlük, hogy szégyelljék magukat, különösen azok, akik komoly szakmai hibákat követtek el menet közben, amig az ügy ide fajult. Ugyanakkor mindig is becsületbeli tartozásuk marad Krisztián jogos megköveté-se, ami az igazságszolgáltatás részéről csak egy igazi bátor lépéssel kezdődhet.