Soha nem keletkezett bizonyíték arra, hogy a sértett lakásban, a ruházatán, vagy a testén találtak volna savval, vagy lúggal azonosítható anyagmaradványt. 

Bár egy titkokban átvizsgált idegen kocsiban felleltek néhány bontatlan és egy "véletlenül" odakerült bontott  injekciós tűt, ami hosszú időn át eltűnt, majd később ugyanaz a fecskendő hol fekete hol zöld, illetve különböző űrtartalmú  volt a szakértők kezében. A főigazgató letartóztatását követő egy hónapon át folyamatosan használt, és korábban kétszer is átkutatott  irodájának fiókjában egy tudja isten honnan előkerült, a sértettnek címzett NAV adóborítékot is találtak. (Ugyanebből a fiókból viszont mire Krisztián a letartóztatásból visszatért, minden korábbi munkaügyi irata eltűnt. Ezért elvesztette a munkáltatójával szemben indított pert, hogy valójában nem másfél évig, hanem köztudottan hat éven át volt az intézmény főigazgatója. Állítólag sem a munkáltatójának klauzúrájában, sem a kórház irattárban nem került meg a főigazgató munkaszerződéseinek kötelezően megőrzött egyik másolati példánya sem.) Viszont jó hír, hogy egy molekulát sem találtak a világgá kürtölt savas, vagy később a  Zacher doktor - alias Robin Hood - által inkább lúgosra "saccolt" szerekből.  Ennek ellenére a független bíróságok nyugodtan állíthatták, hogy savval, illetve lúggal volt leöntve az áldozat. Végül, a Kúria ítéletekor már úgy írták ki a tárgyalást, hogy a "Lúgos orvos" ügyében folytatott eljárás. - Ezek szerint a Bírónő valahonnan biztosan tudta, hogy nem "savas" az orvos.

Mivel hétköznapi életünktől általában távol esnek az igazságügyi szakértői területek, magam is meglepődtem, hogy milyen fantasztikus lehetőségek vannak bűnügyi nyomozást szolgáló vegyelemzések területén. Azt lehet mondani, hogy egyes esetekben, ha egy-két molekulát sikerül rögzíteni egy bűnjelen, akkor a laboratórium ki tudja azt mutatni, és meg tudja határozni. Tehát szó sincs arról, hogy az elkövetőnek ott kellett volna hagyni "referenciának" egy üvegcse savat, vagy később lúgot, - mint ahogyan a tv kellékesei  figyelmesen látványossá tették a fürdő környezetét egy két korábban ott nem volt flakonnal.

Ha az elkövető valóban a közhírré tett bármelyik maró szert használta volna, akkor a mai technikai felkészültséggel, ha nem is a 3.ker RK. de talán a BRFK, vagy ha ők sem, akkor az ORFK bűnügyi laboratóriumai képesek lettek volna kimutatni. Talán nem kellett volna ehhez az NCSI oknyomozó vegyészeihez folyamodni. Akkor annak nyoma lett volna a ruházaton, a fürdőben vagy azon az ágyon, amin állítólag a bűncselekményt követő több mint három órán át a sértett tartózkodott, és a rendőrség, majd az ügyészség víziója szerint csupasz sérült testrészével is érintkezett. 

Krisztián védelme soha nem vonta kétségbe a sértett sérüléseit

Csupán felhívta a figyelmet arra, hogy logikailag nem következtethető a helyszínen lefoglalt nyomokból egyik típusú szer jelenlétére sem. Mivel a kezelő intézmény égési sérülést (12930) diagnosztizált, és nem tett utalást a keletkezés okára, nem állítható, hogy inkább a médiában mejelentetett egyik vagy másik maró anyag, és nem egy harmadik égési sérülést okozó körülmény játszott döntő szerepet. A védelem - kurrens egyetemi sebészeti tankönyv ismertetése alapján - , bemutatta, hogy lehetséges a sérülések keletkezésének egy másik története is, amely viszont nem feltétlenül elkövetői szándékosságú, még ha következménye is az elkábításnak. (A sértett esetleg megfogta a gázon forrásban levő kamillás lábast és közben újra elkábult. Soha nem vizsgálták meg, hogy a lábas nyelén rögzített DNS kitől ered. Lehet, hogy Renner Erikától, ami csak megerősítené a szerencsétlen balesetet. Amivel feltehetően a bűncselekmény tervezői nem számoltak. A nyomszakértői és kórházi vélemény is azt mutatja, hogy a sérülés "lecsorgás jellegű", másrészt a lábfején is voltak sebek, amelyek alig ha keletkeztek volna, ha fekvő helyzetben öntöttek volna maró szert érzékeny testrészeire. Az az, nem is a Bíróságok szerinti fürdőkádban volt a "maratás", hanem álló helyzetben érte az égési sebeket okozó hatás. Az öltözetén értelemszerűen nem tapasztalható volt a forró folyadék általi hatás, míg esetleges maró anyag esetében a textília is károsododott volna. 

Más posztokban már hivatkoztam ujjlenyomatok, DNS nyomok, vagy az öltözeten talált növényi rostok vizsgálatának és azonosításának elmaradására. Ezek egyikénél sem volt indoklás, hogy miért nem vizsgálták ki. Úgy vették, hogy napnál világosabb Krisztián elkövetői mivolta, hiszen a BRFK Szóvivő is egy héten belül egyértelműsítette. - És így "Nincs miről beszélni".

A vádban idővel savról lúgra változó cselekmény leírása magában is bizonyítja, hogy a bíróságok elfelejtették a tényből tényre való következtetést. Helyette elképzelésről elképzelésre menve adták elő a történetet, mint ha azokat tényadatok támasztanák alá.

Az ügyészség vádiratában semmit sem bizonyított. Kijelentések puszta halmaza, amelynek igazolását a bíróságra hagyta. A bíróságok viszont mint ha elfelejtették volna saját bizonyítási kötelezettségüket, úgy idézik az ítéletbe a vádakat, mint ha azokat az ügyészség már igazolta volna. 

Sántít, ha nem éppen "lábatlan" a történet

Az elkövető vitathatatlan testi fölénye és Renner Erika riadalma elegendő volt a cselgáncsos stílusú  ártalmatlanításhoz. Egy előre megfontolt "ismerős" elkövető egy árva hangot sem adott volna ki, ha tartott volna attól, hogy netán felismeri a sértett a hangját. Esetleg napszemüveget, vagy színezett kontaktlencsét vett volna fel, ne hogy szemének írisze az áldozat tudatalattijából egy ismerős emlékképet hozzon fel. Renner Erika többször idézett kijelentése szerint volt férjét vagy jelenlegi partnerét bármikor maszkban is felismerné. Nem hajolt volna a sértett arcához olyan közel, amiről nyilatkozott.

Az ajtón kívül nem volt kilincs, csak egy merev fogógomb. Tehát még véletlenül sem nyitotta volna valaki rájuk az ajtót. Az ajtó behúzása és a sértett megkötözése után "biztosítva" volt a terep. Az áldozat kezéből nem volt nehéz kivenni a kulcsot. Hasonlóan a szem előtt fekvő női kézitáskát észrevenni a lócán, abból a pénztárcát és iratokat megtalálni. Feltehetően az elkövető volt az, aki a végén a kötelékeket is levágta, és nyom nélkül eltüntette.Tehát az elkövetőnek nem állt szándékában, hogy áldozata magához térve órákon át ne tudjon megmozdulni. 

Az elkövető a mobilokat sem kereste kifejezetten, tehát az sem állhatott szándékában, hogy a sértett ne tudjon később segítséget hívni. (Az első emeleti lakás ablakai és az erkély az utcára nyílnak.) Nem kérdezte azt sem meg, hogy van-e vonalas telefonjuk? Nem kapcsolta ki az áramot. Hiszen az elkábítás, - amire viszont felkészült -, várhatóan elegendő ideig tartott, hogy kellő távolságra elhagyja a helyszínt. 

Mindezek azt erősítik, hogy az elkövető olyan személy volt, aki nem volt korábban közvetlen kontaktusban Renner Erikával. Akivel kapcsolatban nem lehettek a sértettnek személyes emlékei, amelyek akár a hangja, szóhasználata, vagy ösztönös, de jellemző mozdulatai alapján felfedték volna kilétét. Krisztián többször is kijelentette, hogy értelmes ember ilyen kockázatot nem vállalna fel.

Kriminológiai képtelenségek nem okoztak az ítészeknek fejtörést

Nehezen képzelhető el, hogy Renner Erika a "lefürdetése" után kezdettől fogva végig ülő helyzetben maradt volna. Aléltan aligha tartott volna meg ilyen "elrendezett" pózt. Egyszerűen eldőlt volna. Akkor viszont B.Attila szerető megállapítása sántít, hogy úgy be volt csavarva, hogy még a hóna alatt is át volt tekerve a pokróc. Aligha tudja kába állapotában valaki magát így "becsavarni". Ehhez külső segítség kell, ami viszont kérdésessé teszi, hogy órákon át egyedül maradt volna mozdulatlan ülő pózban. És itt nem hagyhatom szó nélkül B.Attila számomra kérdéses vallomását, hogy gyakorlatilag aznap éjféltől délig, amíg H.Gáborral közösen nem lelték fel Renner Erikát, ismeretlen helyen tartózkodott, miközben közel három órán át hiába hívta a mentőket. 

Az is kérdéses, hogy a sértett nem próbált volna felkelni, miután az altató koktél hatása elmúlt. Hiszen 1/2 9 - 12 óra között több mint három óra telt el. Nem kell orvosi egyetemet végezni még egy ügyésznek sem ahhoz, hogy tudná, az altatásból felébredők fel akarnak kelni, majd rövid idő után ismét elkábulnak. Ezt az ismert tényt kórházi körülmények között monitorozzák is. Magára hagyva több minden előfordulhat, amire később nem fog emlékezni. Ezért lett volna nagy jelentősége, hogy kriminológus szakértő is lássa az iratokat, netán beszéljen a sértettel. - De ez nem biztos, hogy erősítette volna a koncepciót. Helyette hozzáértő kutyapszichológussal társalogtak a médiákban.

Továbbá kérdéses az is, hogy az ekábítást követő "filmszakadás" után közvetlenül , - ahogyan jellemezte Renner Erika -, csak akkor tért volna magához, amikor három órán túl rátaláltak? Mivel a kutyus "nyüszített B.Sz.Csilla csöngetésére, feltételezhetően meglátogatta közben eltelt órák során a gazdiját azon az ágyon, ahol számára kutyapokrócot szokták kiteríteni. Ezek szerint odáig fel tudott ugrani, ami nem magasabb mint az a konyhában levő lóca, amiről a kutyatáp állítólag szétszóródott.

A tv-ben és a tetthely fényképeken is jól látni a fürdőkádban hagyott "vizes" törölközőt (vagy akár függönyöket is) , amelyet viszont ki tudja miért, elfelejtett lefoglalni a rendőrség, hogy esetlegesen némi vegyvizsgálatra küldjék. (Talán egy kicsit túlzás is amit a fürdőkádban látni engedett az idézett hiradóban az RTL KLUB tv., hiszen nem tudni, hogy a média által terjesztett "kómájában" adott-e engedélyt rá Renner Erika intim szférájának bemutatására?) A rendőrségi és az ügyészségi vízió szerint leginkább ezeknek a tárgyaknak kellett közvetlenül érintkeznie a sebesült testrészekkel. Ebből nyerhettek volna több molekulát is a maró szerből. 

Feltehetően az elkövető cipőben járt a lakásban, ami valami nyomot is hagyhatott volna a vizes padlón, - ha egyáltalán vizes lett volna - Viszont nem említett ilyen körülményt a tetthely jelentés.

Az ügyészség víziója szerint az elkövető kiemelte az alélt kába vizes testet a kádból és becipelte a szobába. Ezt szerintük anélkül tudta megtenni, hogy magához szorítsa Renner Erikát. Ami viszont képtelenség! Közben nyilván a saját ruhája is nedves lett volna, aminek foltjait T.Györgyné koronatanú a sötét lépcsőházban biztosan észrevételezte volna kilenc hónap után, vagy bármikor, ha kérik. 

Ilyen és hasonló kérdések merülnek fel, amivel nem foglalkozott semmilyen eljáró szerv. Láthatóan nem vette kezébe a rendőrségi jelentéseket kriminológiában jártas szakértő, aki a nyilvánvaló lehetetlenségekre felhívta volna a figyelmet.

Összegezve a történet kriminális részeit érintő "sav-lúgos"nyomokkal nem találkozott és nem rögzített a helyszínelő. Ugyanakkor több DNS és ujjnyomatot is rögzített, amelyeket viszont soha nem vizsgáltak meg. (Akkor miért rögzítették?)

Minden igyekezet és indoklási kísérlet abba az irányba mutat, hogy a támadás kizárólagos célja-koncepciója dr.Bene Krisztiánnak rablás bűntette elkövetésével történő meggyanúsítása volt. Ezt magyarázza a robotzsaruban a bűncselekmény elkövetésének idejét 8 órával megelőzően beiktatott feljelentése, és három hónapon át csak ezzel a bűncselekménnyel való meggyanúsítása. (Megjegyzem, hogy a bíróságok kezébe adott iratismertetés anyagában semmi ilyen feljelentés nem található Krisztiánnal kapcsolatban. Csupán egy vézna "ismeretlen tettes" elleni feljelentés, aminek az aláírása igen csak kétséges, ha nem éppen hamisítvány.) A nyomozó hatóságnak szándékában sem állt a több másra utaló nyom alapján sem, hogy a valódi elkövetőt megtalálja. 

Robin Hood - dr.Zacher Gábor nem égésplasztikai szakértő

Foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogyan került előtérbe a két éven át hangoztatott savnak a "lúgosítása"? Ezt "megoldotta" Robin Hood, amennyiben az ő véleménye szerint nem voltak a sértett sérülésein hólyagok és az elszíneződések sem égési okra mutattak. Ezzel szemben maga a kórházi jelentések és maga a sértett nyilatkozik a hólyagok meglétéről és az elszíneződésről. De már megszokhattuk, ha voltak ha nem voltak ítéljük el dr.Bene Krisztiánt! (dr.Bánáti János perbeszédéből idézve: "ha van rajta sapka, ha nincs rajta, üssünk csak rajta!")

Nos, dr.Zacher Gábornak először is figyelmeztetnie kellett volna a bíróságot, hogy égésplasztikai szakértői kompetenciát érintő kijelentései csak általános orvosi magánvéleménye lehet, mivel kívül állnak a számára  engedélyezett igazságügyi szakértői területen. Magyarul nem szakértőként nyilatkozott. Egyébként is 180 fokkal megváltoztatta korábbi véleményét, ami az átlagemberben kétséget vetne fel szakértelme iránt. Nem így a bíróságban, akinek minden érv ami Krisztiánnal szemben elhangzik igaz és vonzó, mint a szirének bájoló hangja.

Fel kellett volna hívnia a bíróság figyelmét arra, hogy a nyilatkozatának idején már annak az orvosi részlegnek volt megtervezője, és aztán felelős vezetője, amely a sértettet sürgősségi részlegként fogadta és ellátta. A kollégák is részben azonosak voltak. Tehát saját részlegének felelősségével kapcsolatban nem lehetett elfogulatlan. (Érdekes véletlen egybeesés, de a honlapon ez az oldal 2013.03.20-án jelent meg, másnap, hogy a BRFK Szóvivő ország-világnak hamis állítását bejelentette, hogy bizonyítást nyert Krisztián elkövetői mivolta. Két nap múlva Renner Erikát - akinek kómája miatt egy ország aggódott, - már haza engedték B.Attila barátjával háziápolásra. Illetve már megszólalt Békásmegyeren az ellopott telefon is.)

Szakértő úrnak fel kellett volna hívnia a bíróság figyelmét arra, hogy az égési sérülések megvizsgálása alapján, az ellátó részlegnek az érvényben levő szabályzatnak (protokolnak) megfelelően kellett volna eljárni. Ez röviden azt jelentette volna, hogy ha az égési sérülések gyógyulása három héten belül nem várható, akkor sebészeti beavatkozást kellett volna előírni. De ilyen dokumentum nem született. Feltételezve, hogy nem történt mulasztás, ez azt is jelenti, hogy nem tartották életveszélyeseknek a sérüléseket.  - Sőt alig egy héttel később, március 22-én haza is engedték.

Életveszélyes állapotban hazaengedték Renner Erikát a kórházból?

A kórházi iratok szerint Renner Erika nem volt életveszélyes állapotban, amikor másfél hét után, húsvétra már hazaengedték. Másfél hónappal későbbre, május 9-re rendelték vissza kontrollra. Közben derült ki, hogy elfertőződtek a sebei, és plasztikai műtétekre van szükség. Akkor nem lehetett sem a kórház, de még az elkövető felelőssége sem az elfertőződés, amit dr.Gál András végtelenségig hajszolva halált okozó testi sértéssé nagyított fel. Ha viszont a kórház állapította meg hibásan a státuszát akkor feltehetően az ő felelőssége volt. Gondolkozzunk már! Kinek a felelőssége lehetett az életveszélyesség kialakulása? Esetleg egy erre nem felkészített alkalmi sebkötözőé, aki inkább fényképezte a sebeket, mit a szükséges időben bevitte volna a kórházba a sértettet?

dr.Zacher Gábor könnyen átsiklik olyan kérdéseken, amelyek kellemetlenek számára. Így történtek meg az elmúlt év végén és ez év elején olyan halálos kimenetű ellátatlanságok az osztályán, amire csak azt tudta mondani, hogy nem ér rá, mert sok a dolga. - Igaz, valami miatt, akár karrierépítés okán azért megvált az intézménytől, amely az idézett halálos esetek ellenére is kiállt mellette. Bár arról nem szóltak a hírek, hogy alig tudott volna nemet mondani az érte foggal körömmel ragaszkodó kollégái marasztálására. Arról nem is beszélve, hogy Renner Erika korábbi titkársági főnökének, Mesterházy Attila államtitkár miniszterének, Gyurcsány Ferencnek közismert útmutatását híven követve, dr.Zacher Gábor elegánsan leváltotta "öregedecskedő feleségét". - Talán ezért a tettéért kapott is újabb jó pozíciót. Még ha a Wikipedia-s életrajza szerint 1998-ban a FIDESZ oldalán gründolt!- de ez sem a karrierjében, sem az igazságszolgáltatás oldalán nem számít.

Akkor ki és honnan vette a savazást?

Erre a legilletékesebb a BRFK Szóvivője lenne, aki már az első héten bejelentette, hogy a "savas" kórházigazgató a tettes. Feltételezem, hogy előzetesen nem egyeztettek dr.Zacher Gáborral, a kiváló katasztrófa szakértővel, hogy egy későbbi esetleges agyi harántimpulzus következében nem a verdiktet nyomja majd, hanem, mint szabad gondolkodású a saját útját járja. Mivel tudom, hogy nem idegen a bulvármédiától információt szerezni a kurrens bűnügyekről, talán nem is véletlen, hogy a nyomozók távozásával gyorsan beengedtek egy kereskedelmi tv stábot a sértett lakásába. A kellékesek gyorsan és hozzáértően bejárták a területet és minden szükséges "bizonyítékot" látványosan elrendeztek annak rendje és módja szerint. Talán ezért késlekedtek néhány fontos tanú kihallgatásával, és inkább útnak indultak a sólymok Budaörsre, hogy lefogják családi vacsora közben a hat órán belül gyanúsítottá vált főigazgatót. 

Miközben a sajtóhírek szerint napokon át küzdöttek Renner Erika életéért, valaki azért ajtót nyitott az azonnal  leszerelt hevederzárú lakásban, hogy még néhány kiegészítő snittet készítsenek az elképesztő savazásról. Ezt játszották Kovács Viktória BRFK Szóvivő riportja alá, hogy meggyőző képet kapjon a néző a hitelesen előadott történetről. 

Ki tudósította "félre" a médiákat? - Vagy inkább a médiák Önt?

Augusztus közepén egy kedvelt magánstrandon késő délután megfulladt a mélyvízben egy középkorú férfi. Mire észlelték már eltűnt a víz alatt. Nem találták meg. A strandot azonnal kiürítették. Alkalmi barátnőjét azonnal a strandon kívülre "kimenekítették". A kárvallott fürdőzők jegyeit visszatérítették. Másnap búvárok segítségével megtalálták a tetemet kilenc méter mélységben.

Mi köze ennek a történetnek Krisztián öt évig tartó gyötrelmes sorsához? Annyi, hogy erről a balesetről egyetlen egy médiában sem jelent meg hír. Mint ha a BRFK szóvivőjének sípszavára összezártak volna. Függetlenül, hogy kormányzati vagy ellenzéki oldalhoz tartozónak minősíti egyik a másikat. Most nem kürtölt, hanem mindenki hallgatott és a mai napig hallgat. Pedig mentők, halottszállító, katasztrófavédelem és rendőrség is megjelent a strandon. Mégsem tépázta meg senki a tulajdonos és üzemeltető jó hírét. Nem keresték meg exluzív interjút kérve a tulajdonos befektetőt, a "Nagyembert". Nem firtatták, hogy a figyelmeztető táblák mindenütt kint voltak-e?

A "savas-" majd "lúgos orvos" esetében sem keresték meg kameráikkal és mikrofonjaikkal soha sem ennek a történetnek a "Nagyemberét". Emlékeztetek arra, hogy a bűncselekményt megelőző napon, amikor már megírták Krisztián elleni feljelentést, valaki kora délután feltörte a Facebook fiókját. (Ez esetben sem Renner Erikájét.) Amikor kutakodtunk utána figyelmeztettek, örüljünk hogy biztonságos helyen van, mert a fiókfeltörő olyan befektető körhöz tartozik, akik nem tréfálnak. Én sem vettem tréfára a dolgot, és még ha jó okom van is sejteni, nyilvánosan nem találgatom az ABC-ben az illető "Nagyember" nevének nagy kezdőbetűit. 

Az viszont maradjon a Tisztelt gyanútlan médiafogyasztók problémája, hogy mivel etetik őket, és abból mit is esznek meg az esti "híradók gyorsétkezdéiben"!