Az alább idézett jegyzőkönyvek több mint hatévesek. Soha nem kérdeztek rá az ellentmondásokra és a logikusan felmerülő kételyek-re. Sólyomszemű nyomozók soha nem kutattak más elkövető után. Csak a kihallgatások előtt már P.Dániel nyomozó zsebében csöndesen lapuló egyetlen "besúgott" név és rendszám lehetett a nyerő. Oly annyira, hogy már korábban bevezették Krisztián teljes nevét a bűnügyi nyilván-tartó rendszerbe - a Robotzsaruba - mint hogy elkövette volna valaki más a bűncselekményt. Bátran és szerencsésen ki is húzta nyomozónk a zsebéből az első adandó percben, mint a tuti tippet! Ő lett a nap hőse. Vitték is a hírt a tanúk, hogy ki a rendőrség gyanúsítottja. Ő meg úgy gondolhatta, hogy nem hiába koptatta a rendőrtiszt-képző padjait.

Az elkövető 08:20-08:30 óra között távozhatott a tetthelyről. 12:00 óra után találták meg Renner Erikát a lakásában. Az egyes személyek vallomásai alapján egyszerű időtáblázat készíthető.

• Ki, mikor, miről mit mondott?
• Mikor hol volt, és ezt visszaigazolja-e más vallomása?
• Mit ellenőrzött utólag a rendőrség?
• Felmerült-e bármilyen kérdés alibikkel kapcsolatban?

Kérem vegyen részt egy felderítésben! Ceruzát a kézbe, és kezdjük egymás alá írni a lényeget!

Ki kit értesített és akkor ki hol volt? (az első rendőri jelentések és a tanúvallomások alapján)

H.D.: 07:36 órakor felhívja az anyját, tegye ki a kulcsot a "villany-szekrénybe" (villanyóra szekrény), hogy a szomszéd lépcsőházban lakó barátja U.M. utána vigye az edzés cuccát. Ezt Renner Erika megígérte. 13:23 órakor felhívja U.M. barátját, aki M.Katalin fia. Értesíti, hogy betörtek hozzájuk. Ekkor beszél apjával H.Gáborral, aki nem mondott részleteket, csak hogy jöjjön haza. (H.D. kihallgatása, 03.12. 14:20-15:32)

H.F.: Őt B. Attila, Renner Erika újdonsült partnere hívta fel először. Elindult az iskolából. Közben felhívta az apját, H. Gábort, aki azt mondta, hogy éppen most hívta Renner Erika egyik barátnője. (H.F. kihallgatása: 03.12, 14:07-15:25.)

H.Gábor: Őt M. Katalin, Renner Erika szomszéd lépcsőházban lakó barátnője  hívta fel 11:00-11:15óra között, hogy Erika nem ment be a munkahelyére. 12:00 órakor ért a lakáshoz. A helyszínen várta B.Sz. Csilla és „valamilyen” Attila. H.F. lánya hívásáról nem tett említést (H.Gábor kihallgatása, 03.12. 17:47 – 18:03., alig negyed óra)

M.Katalin: 10:00-10:30óra között hívta egy férfi Renner Erika munka-helyéről, aki nem azonosította magát. Szerinte innen hívták eredmény-telenül B. Attilát is, akivel még nem találkozott, és nem is isme-ri. Eredménytelenül hívta a gyerekeket is.  (Ők nem említették a tőle jövő sikertelen hívásokat.) Majd B.Sz. Csillát, és később H. Gábort is ő értesítette. (kihallgatás: 03.12., 15:40-17:00)

B.Sz. Csilla: 11:20 órakor hívta őt M. Katalin, akit Renner Erika munkahelyéről értesítették a távolmaradásról. Nem ismerte a munkahelyét. Ő ment a helyszínre. A kapu nyitva volt, mert szerelték, de meg kellett várnia H. Gábort, akinél volt kulcs. B. Attila is ott volt. A kutya nyüszített az ajtó mögött.  (kihallgatás: 03.12., 14:07 – 14:11., 4 perc!)

B.Attila: 9:00óra körül kereste Renner Erikát a munkahelyén, illetve a „családi” számon. Még nem ért be. Az interneten megtalált két munka-helyi telefonszámon kereste H. Gábort (Erika eddig nem ismert elvált férjét). Egyik sem válaszolt. Fél óra múlva visszahívta őt az egyik hívott szám, amiről kiderült, hogy az H.F. száma. Kérte, hogy hívja fel az apját, hogy kiderüljön, mi történt. Ő addig a lakásra megy. A háznál még csak B.Sz. Csilla volt. Majd két percre rá megérkezett H. Gábor is. (B.K kihallgatása: 03.13.(!) 10:47 – 11:30)

Rendőri jelentés:  11:00 óra körül B.Sz. Csilla  megkereste H. Gábort, hogy Renner Erika nem ment be a munkahelyére dolgozni és többszöri hívásra sem veszi fel a telefont. H.Gábor 11:30-körüli időben ért a lakáshoz. B. Attila a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy őt B.Sz. Csilla értesítette, hogy baj lehet Renner Erikával.

Renner Erika szerint 7:30 körüli időben kutyasétáltatás előtt megtámadta egy bukósisakos alak, aki külföldi nyelven valamit mondott. A lakás folyo-sóján leteperte, majd injekciót adott neki. Összekötözte és levetkőztette.

Z.Aranka gondnok az elmúlt hónapban többször látott reggel 7-8 óra között egy bukósisakos, arcát sállal eltakaró, izmos testalkatú személyt.

T.Györgyné 07:45-08:00 óra között látott egy 170-175 cm magas, izmos testalkatú bukósisakos férfit. Arca előtt fekete kendő volt, amely a szeme alatti arcrészét takarta, így korát sem tudta meghatározni. Egyedüli érdekessége, hogy "jó estét"-tel köszönt. (Rendőri jelentés 03.12. 12:30)

Országos Mentőszolgálat rögzített hanganyaga szerint 12:03 órakor történt 1 perc 39 másodperc hosszú bejelentés. A bejelentő - a hely-színen levőktől kérdezve - csak lakcímet adott meg. Saját nevét nem. Elérhetőségére a saját (B.Attila) telefonszámát adta meg.

Időrendbe rakva az eseményeket és állításokat:

07:37 óra: H.D. hívja és beszél a lakásban tartózkodó Renner Erikával a lakáskulcs villanyóra szekrényben hagyásáról, hogy U.M. a lakásból elhozza neki az edzés holmiját.

07:45-08:00 óra: Rendőri jelentés szerint T.Györgyné lát egy bukósi-sakos erős testalkatú személyt, aki feltűnő módon "jó estét"-tel köszön.

9:00 óra: B. Attila szerint ő hiába keresi Renner Erikát a munkahelyén, majd elvált férjét H. Gábort is az “A” munkahelyén, az interneten kikeresett két telefonszámon.

9:30 óra körül: B. Attila szerint őt visszahívja a korábban keresett H.Gábor munkahelyi telefonján H.F., akit értesíti arról, hogy édesanyjával baj van, és szóljon az apjának.

10:00-10:30 óra: M. Katalin állítása szerint Renner Erika munkahelyéről ismeretlen személy hívja.

11:00 óra: Rendőri jelentés szerint B.Sz. Csilla megkeresi H. Gábort.(?)

11:00-11:15 óra: H.Gábor szerint őt M. Katalin hívja, és elindul a lakáshoz. H.F. lányát nem említi.

11:20 óra: B.Sz. Csilla szerint őt M. Katalin hívja, és elindul a lakáshoz.

11:30 óra: Rendőri jelentés szerint H. Gábor a helyszínre érkezik. (?)

12:00 óra körül: H. Gábor szerint a helyszínre érkezik, ahol B.Sz. Csilla és B. Attila várnak. B.Attila szerint H.Gábor ő utána érkezett két perccel.

12:03 óra: B.Attila bejelentést tesz az OMSZ-nél a sértett neve említése nélkül, csak lakcímet mond be. Saját telefonszámát adja meg.

Mi következik ezekből?

Sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség, sem a bíróságok nem kívántak más kézenfekvően felmerülő elkövető, vagy elkövetési mód - pl. felbujtás, megbízás - lehetőségével foglalkozni. Hiszen ott volt Krisztián, akivel öt éven át próbálkoztak. A végén is csak egy jogi csellel zárták le. Nem vizsgáljuk, mert a bíró megállapította.

A Kúria felvetette H.Gábor és B.Attila alibijének kérdését. A bíróságot nem zavarta, hogy mindkét férfi hasonló magasságú de határozottan erőteljesebb alkatú, mint dr.Bene Krisztián. Nem kívánt foglalkozni a fentiek alapján megfogalmazható, és könnyen ellenőrizhető logikus kérdésekkel és a felmerülő ellentmondások feloldásával. Ismét nem vette elő a ceruzát.

• Ha a forrónyomos jelentés igaz, akkor T.Györgyné 07:45-08:00 óra között nem az elkövetővel találkozott.  Mert nem történhetett meg ilyen rövid idő alatt a támadás. Lehet, hogy éppen ezért nem hallgatták ki kilenc hónapig? Érdekes módon később "magától átállt" egy sokkal későbbi időintervallumra 09:00-09:30, amit az unokájának szoptatá-sához kötött. Ez viszont tovább rontja az amúgy is problémás szavahihetőségét.
• Egyáltalán nem foglalkoztatta a nyomozókat, és a bíróságokat amit T.Györgyné, a kiváló és megbízható megfigyelő később 2cm-en belül pontosítva állított, hogy akivel találkozott 168-170cm magas, erős alkatú volt. Mint amilyen a Renner Erika telefonját eladó férfi is a békásmegyeri piacon. 
• Honnan szerzett B.Attila tudomást már 9 óra körül arról, hogy "nagy baj" van? Nem fordult elő soha, hogy Renner Erika telefonja kikapcsolt állapotban lett volna egy félórára?
• Kétséges, sőt lehetetlen, hogy B.Attila szerint H. Gábor munkahe-lyének internetes oldalán, az ügyfelek számára elérhetőségeként lánya „családi” telefonja volt megadva.
• Ha „félórával később”, 9:30-kor válaszolt H.F. a B. Attila nem fogadott hívására, akkor H.Gábort még ennél is korábban kellett hívnia a munkahelyi telefonszámokon (amelyek egyike Renner Erika lányánál csengett az iskolapadban). Tehát, ha B. Attila igazat mondott volna H.F.-val kapcsolatban, akkor már 9 órakor kellett próbálnia elérni H. Gábort. Mitől izgult ezen a napon ennyire, hogy felhívja az addig nem ismert ex-férjet?
• B. Attila nem adott magyarázatot arra, hogy hol tartózkodott a bűncselekmény délelőttjén, egészen 12 óráig. Igaz, nem is kérdezték. H.F.-nak azt állította 9:30 órakor, hogy a lakáshoz megy. Közel 3 órán át a nyitott kapuban állt az utcán? (Egy igazi lovag nem nyugodna, hogy mi van a féltet szerelmével. De ő fegyelmezetten várt az utcán. Miért? - Talán kellemetlen lett volna, ha esetleg B.Sz.Csilla ott találta volna a lakásajtó előtt?) 
• B. Attilának a megismételt II.-fokú eljárás során tett kijelentése feloldatlan kétséget vet fel, hogy órákon át, vagy ahogyan fogalmazott: „3-5 percenként” folyamatosan eredménytelenül hívta volna a mentőket. - Ilyen rosszul nem dolgozhat az OMSZ. A mentők hangrögzítése szerint a kutyát többször is "Cherry" néven szólító személy tett bejelentést, akinek a megadott telefonszáma B. Attiláé volt. Tehát aligha hívta előtte a mentőket!
• H.Gábortól sem kérdezték meg, hol volt aznap délelőtt? Mert B.Attila szerint elérhetetlen volt a munkahelyén a bűncselekmény ideje környékén. Miért nem hívta vissza a nem fogadott két hívás egyikét sem a munkahelyén? Hiszen onnan indult a lakásra, magával víve K.Attilla kollégáját és judós társát. Kihallgatásakor nem tettek fel neki egyetlen kérdést sem. A jegyzőkönyv fél oldal, Kihallgatása negyed óra volt.
• Nem történt híváslista, vagy cellainformáció ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy ki kit értesített, hol tartózkodott, és hogyan oldhatók fel a vallomások közötti ellent-mondások? Mikor és hol szakadt meg Renner Erika telefonjaival a szolgáltató kapcsolata?
• Honnan vette az első rendőri jelentés, hogy a helyszínen levő három személy közül B.Sz. Csilla értesítette volna H. Gábort és B. Attilát is? Akkor hallhatta a nyomozó először a számára feltételezhetően ismeretlen neveket. Miért írta le helyette a B.Attila csak másnap vallott verzióját?
• M.Katalin honnan tudta, hogy bárki is hívta B.Attilát? B.Attila elment Renner Erikával a kórházba. Nem is találkozhattak M.Katalin kihall-gatásáig. Vallomásukkal ellentétben mégis ismerték egymást és telefonon egyeztettek? Mint az történt rendőri segédlettel kihallgatásakor.
• Miért nem említi az első rendőri jelentés M.Katalint, aki viszont valójában értesítette B.Sz.Csillát és H.Gábort, de B.Attilát nem? Ő volt az, aki a kihallgatása alatt felhívhatta B.Sz.Csillát, hogy említette-e a rendőröknek Krisztián nevét? Utána a kórházban Erikának konkrétan is megemlítette, mint lehetséges elkövetőt.
• B. Attila csak másnap tett tanúvallomást, miután már minden említett szereplővel találkozott. Miután jártak a rendőrök Krisztián fényképével Renner Erikánál, és vallomása szerint már átbeszélték, hogy ki is lehetett a tettes. Ekkor adta elő az idézett ellentmondásos legendáját, nevekkel, időpontokkal és eseményekkel. Miért nem ellenőrizték tartózkodási helyét és telefon hívásait? 
• Hogyan lehetséges, hogy B.Sz.Csilla hallotta a kutya nyüszítését? Ő is "ismerős" kellett hogy legyen. Legalább annyira, mint a koronatanú, akinek viszont feltünt, hogy a szokástól eltérően a kutya nem ad ki hangot, mint máskor szokott, amikor felismeri őt lépéseiről az ajtó mögött is több mint 3 méterről. (Rendszeresen "idegennek" ismerte a csoszogását. Csak aznap reggel tudta a kutya, hogy "ismerős", és ezért nem ugatott. Ez már túl van minden logikai következtetésen. De a bíróságoknak nem probléma. Ők nem hallgattak logikai stúdiumot.) 
• Honnan tudta az első rendőrségi jelentés után a nyomozó hatóság, hogy az elkövetőnek kék szeme van, és ezért nem kell ellenőriznie a két barna szemű közeli, minden gyanún felül álló hozzátartozót?
• Renner Erika állítása szerinti rendszeresen ¾ 8 óra körül még kutyát szokott sétáltatni. Késését elnézték a munkahelyén. Viszont a mai gyorsabb fonódó tömegközlekedéssel is legalább 50 perc az időszükséglet a VII.ker. Nyár utcáig. Tehát 9 óra körül, napi rutinja szerint még nem okozhatott akkora feltűnést a késése, hogy tragédiát sejtsenek a munkahelyén.
• Nem tudni, hogy H.D. kérésére kitette-e Renner Erika a pótkulcsot a "villanyszekrénybe" (a folyosóról nyíló, normál ajtó mögött levő villany-órák és gázelzárók fülkéjébe), hogy a szomszéd lépcsőházban lakó U.M. barátja utána vigye az edzés cuccát? Nem az edzés cuccot kellett a villanyszekrénybe tenni!, hanem a lakásba kellett érte bemenni. Felettébb  kérdéses, hogy ha ilyen megoldás máskor is előfordult, akkor a Z.Aranka által említett 7-8 óra között látható bukósisakos akár kifigyelhette a "kulcsátadás" módját, és minden további nélkül akár másolatot is készíthetett róla a család saját óvatlanságából adódóan.
• Ha kitette volna a kulcsot, akkor H.D. barátja bement volna 8 óra előtt a lakásba, és megzavarta volna a bűncselekményt. Ha meg nem találta volna a kulcsot, akkor esetleg becsengetett volna, hátha az anyuka még otthon van. De biztosan jelezte volna H.D.-nek, hogy miért nem tudott bemenni a lakásba. Renner Erika nem említett erről a megbízatásról semmit. Ha meg H.D nem érte volna el már U.M. barátját, vagy későn tudta volna értesíteni, akkor vallomásában erre tett volna utalást. Elfogadható magyarázat akkor lenne, ha Renner Erika előbb  lement volna a kutyával. Közben elvitte volna az edzés cuccot U.M., és a támadás a visszajövetel után lett volna. Így ez is egy újabb "kulcskérdés" maradt. 
• Nincs logikus magyarázat arra, hogy miért nem hallgatta ki a rendőrség H.D.-nek a háztömbben lakó barátját U.M.-ot, aki tisztázni tudta volna a kitett kulccsal és edzés cuccal kapcsolatban történteket. H.D. 13.23. órakor hívta U.M.-et, hogy milyen programot csináljanak délután. Ekkor derült ki, hogy U.M. a házban volt, és tudott a támadásról. Ezzel nincs lezárva az edzés cuccal kapcsolatos történet, ami pontos adatot szolgáltatott volna a bűncselekmény elkövetése idejének behatárolásához, és egyéb körülmények tisztázásához. (Esetleg ő is láthatott egy sötét alakot a lépcsőházban mint azt a júniusban kihallgatott nővére állította.)
• Renner Erika korábbi tanúvallomása során, a Grád-Regász ügyvédi iroda védője még elég korán felvetette a felbujtás alapján megrendelt bűnelkövetés lehetőségét. Mivel a sértett nem is értette a kérdés fonákját, arról kezdett nyilatkozni, hogy az elkövető magabiztossággal mozgott a másfél szobás lakásban. A bejárati ajtóval szemben másfél méterre levő, előszobára ajtószárny nélkül nyitott konyhában tett-vett, amit viszont a szobából, - ha valóban ott volt -, nem is láthatott. 
• A Kúria első tárgyalása során felmerült egy bejelentés, amelyben az állítását vállaló volt rendőr előadja, hogy miért lehet felbujtás-megbízás az elkövető mögött. Szerinte a megrendelt bűncselekmény célja dr.Bene Krisztián meggyanúsítása volt. A megismételt másodfokú eljárás során a bíróság nem adott magyarázatot arra, miért tartja minden gyanún felül állónak H.Gábor és B.Attila személyeket, és miért zárná ki a felbujtás útján (lásd pl. Fenyő gyilkosság esete), más személy által elkövetett bűncselekmény lehetőségét. Egyetlen kizárónak szánt bizonyítéknak hozta fel, hogy mindkettőnek barna szeme van és dohányoznak. - Ennyit a magyar bírói logikáról. Eleve kizártak minden más kézenfekvő kriminológiai esetet.  Ezzel nem tett eleget a Kúria útmutatásának.
• Miért nem ellenőrizte le a nyomozó hatóság fent nevezett összes személy telefonhívásait és tartózkodási helyeit?
• Miért nem azonosították a helyszínen felvett DNS nyomokat, ujj- és tenyérlenyomatokat? Mai napig nem lehet tudni, hogy a Renner Erika által említett ajtófélfának támaszkodó elkövetőé volt-e a hatalmas tenyérlenyomat, vagy másé? Az ujjlenyomat szakértő is felvetette ezzel kapcsolatban az ismeretségi körhöz tartozók azonosításának szükségességét. A rendőrség feltehetően már ezt el sem olvasta. A hevederzárat viszont azonnal leszerelték, és nem adták át a rendőrségnek a kulcsok azonosításához. Egyetlen lefoglalt kulcsot sem azonosítottak, csak állították, hogy a sértetté. 

Ezek mindegyike olyan kérdés, amely a nyomozati iratokból megválaszolható kellene, hogy legyen. Vagy ha nem, akkor pótnyomozást kellett volna előírni ezek tisztázására. De nem így áll a helyzet "alkotmányos kishazánkban".

Elszámolatlan órák, és évek

A rendőri jelentések és a tanúk vallomásaiban szereplő nevek, időpontok és események között nagyobb eltérések és ellentmondások vannak, mint a dr.Bene Krisztián alibijét igazoló kórházi dolgozó tanúk esetében, négy hét után számon kért percnyi-negyedórásnak vélt pontatlanságok, amelyek miatt a bíróság elutasította azokat.

A bűncselekmény után másfél évvel kihallgattak engem, majd azt követően eredménytelen házkutatást tartottak a lakásomban, Ez annak gyanúja alapján történt, hogy egy nyíltan bosszúálló, magát rokonunknak bemutatkozó (elszólásaiból valóban az) feljelentő azt állította, hogy még mindig őrizzük feleségemmel a lakásunkon a rablásból származó holmikat, meg fiam levetett „munkaruháját”. Kihallgatásom során több mindenről beszéltünk. Nem idézem amit a nyomozónő jegyzőkönyvön kívül mondott nekem. Úgy sem vállalná, hiszen képes volt hazudni Renner Erikának, hogy azonosították a lakásán talált tárgyon dr.Bene Krisztián DNS-ét.. (Az ilyen hazugságokért ma Magyarországon nem jár fegyelmi, sőt inkább kitüntetés) Végül kértem a nyomozónőt, hogy a következő mondatokat rögzítse,- amit kényszeredetten -, de megtett: 

Érthető, hogy miért nem érdeklődött a rendőrség mások alibije felől? - Mert kezdettől "zsebben volt" Krisztián neve. Téved, aki azt gondolja hogy a nyomozás, vádelőkészítés, vagy bármelyik bíróság az elmúlt öt év során elővett volna papírt és ceruzát és felskiccelt volna valami itt bemutatotthoz hasonlót.

Ajánlott idézetek a koncepciós perek felismeréséhez:

• Olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak, bizonyítékok, kikényszerített vallomások alapján hoznak előre elkészített ítéletet. (idegen-szavak.hu)
• A kirakatperek alapja egy olyan valós esemény, személy, akár konstruált bűncselekmény, amelyre fel lehet fűzni személyeket és történeteket, amelyeket már nem a valóság, hanem az emberi képzelet teremtett.
• A koncepciós per lebonyolításához szükség van nyomozó hatóságra, ügyészségre, amelyek "előállítják" a vádat, amit a bíróság megkérdőjelezés nélkül bizonyítani fog. A per számára tudatosan építik fel az események láncolatát. Már a bírósági ítélet előtt ítéletet mondanak felette: bűnös az, akit annak neveznek. Ehhez igénybe veszik a médiák közvélekedést befolyásoló szerepét. Amolyan társadalmi elvárássá teszik az ítéletet, anélkül, hogy annak bizonyítása megfelelne a logikai következtetés szabályainak.
• Az Európai Parlament (EP) úgynevezett Sargentini-jelentésének vitájában koncepciós eljárással állunk szemben, amelyben a tények és a tartalmi elemek kevés szerepet játszanak - jelentette ki Kovács Zoltán  Brüsszelben. (idézet a kormany.hu oldalról) Vajon miért fáj a Kormánynak, ha vele szemben alkalmazzák Krisztián ellen jól bevált módszert?

A bírák unottan firkálgattak Krisztián védői perbeszéde alatt. Hiszen már készen volt az ítélet.

 Következik: Hamisítás, hamisítás, hamis ítélet I. rész   

A nyomozás érdekében eltüntettek kamerafelvételeket?