(S)ikertörténetek

Háborúra vagy célszemély likvidálására kreált okok

Ma, amikor írom ezt a bejegyzést, van a 20. évfordulója új évezredünk első emlékezetes terrortámadásának, az Ikertornyok lerombolásának. Ki ne ismerné a megrázó hírt, ami végigsöpört akkor a médiákon. Néhány órán belül a világ szeme láttára romhalmazzá vált a kapitalizmus erejét és jelképét megtestesítő épületeggyüttes. Szemünk láttára követhetők voltak a tornyok még sértetlen felső részén körbefutó robbantások, ame-lyek professzionálisan omlasztották össze azokat. Közben a soha nem sejtett, elháríthatatlan támadás érete a világ legerősebb katonai hatal-mának legjobban őrzött védelmi központját, a Pentagont is.  

Lássunk csodát! Teljesen váratlanul érték az események az évi száz-milliárd dolláros költségvetéssel működő, síron túl is mindig hallgató, és a támadásokig mit sem tudó titkosszolgálatokat. (Különben nyilván mege-lőzték volna.) Öt percen belül viszont már mindent tudtak. A cselekmé-nyek mögött, most az egyszer nem az ősellenséget, Oroszországot kel-lett sejteni, hanem az Elnökök korábbi baráti köréhez tartozót, sőt üzlet-társaik egyikét, név szerint Bin Ladent. Már pontos adakkal rendelkeztek az elkövetőket illetően is. Ne lepődjünk meg, nem a repülőgépek utas-listáiból, hanem a terroristák által bérelt, és a repülőtereken hagyott gép-kocsikból, amelyekben - nyilván előre megfontoltan - otthagyták szemé-lyi adataikat. Nevüket, fényképüket, lakcímüket, telefonszámukat és a terrortámadás tervezetének teljes dokumentációját. Mint ahogyan azt a halandó ember a profikról feltételezi.

Az Elnök ezen a napon New Yorktól biztonságos távolságban levő általános iskola évnyitóján vett részt. Elöttem van a hiradókban sokszor idézett ifj. Bush agyi atrofiára emlékeztető összeszűkült szemeinek zava-rodottsága, amikor füllbesúgták neki a hírt. Néhány másodpercnyi össz-pontosítás után kapcsolt és bejelentette, ez casus belli, azaz mostantól Amerika háborúban áll. Hogy kivel, azt még nem lehett tudnunk, de ő már tudta. Ettől a pillanattól indulhatott az új nagy globális projekt: harc a terrorizmus ellen. Ez az amerikai nép sok-sok ezermilliiárt adódollárjába, és sokezer fiának értelmetlen halálába került. Hamarosan szolidaritást vállaltak, és felzárkóztak a NATO országok is. Ekkor híresült el a mindig túlbuzgó, régimotoros Kovács László parlamenti elszólása: Amerika számíthat partnerére Magyarországra, a Varsói Szerződés tagállamára. (Ettől viszont - érthető módon - zájzára lett az akkori teljes médiának.)

Idővel kiderült, hogy az ikertornyokban működő gyémánt- és ékszerke-reskedők többsége azért mégis csak tudott előre valamit, mert a hét-végén gyorsasággal elszállították teherautókon készleteiket. Sőt voltak olyanok is, akik hétfőre szabadságolták dolgozóikat. Az épületektől né-hány száz méterre álló kissebb épület is "szolidaritásból" professzioná-lisan összeomlott, annak ellenére, hogy abba nem repült bele semmi. Igaz, ugyanahhoz a biztosítótársasághoz tartozott, mint az ikrek.

Alig egy hete, egy másik, közismert egészségi állapotban levő elnök, Jo Biden egyik pillanatról a másikra véget vetett ennek az értelmetlen húsz-éves önemésztő pénzköltésnek. Mint tönkre vert sereg a csatamezőn, otthagyta a közel százmilliárdot érő felszerelését, és sürgősséggel kivo-nult Afganisztánból. Olyan gyorsan, hogy még a katonáit sem tudta hi-ánytalanul kimenteni. Ismételten, a világ leghatalmasabb titkosszolgálata és katonai stratégiái mit sem sejtettek arról, hogy majd a kisebbségben levő ellenséges erők fogják kitölteni a visszahagyott vákumot, és így Bin Laden népe megkezdheti újra a tömegmészárlást. Továbbá, ennek alig kiszámítható folyományaként milliós tömeg indulhat Európa felé, hogy ott is, Allah nevében tisztogatásokat végezzenek. 

Fősodratú globális médiumok egyre többet cikkeznek arról, hogy a pan-démiát kiváltó vírus mesterséges kifejlesztése mögött az Egyesült Álla-mok Kínának adott dollármilliói állnak, amelyekhez szerénynek, de nem feledhetőnek mondhatók hűséges szövetségesei, az EU és egyes tagor-szágainak hasonló célú hozzájárulásai. Mint tudjuk a rosszul kötött uniós vakkcinaszerződésekért felelős görög származásu EU-biztosnőt senki sem vonta felelősségre, helyette - "inkább beszéljünk másról" - Magyar-országot leckéztetik. - Itt el is érkeztünk a címben utalt ikertörtének másik oldalához. A globális világban megvalósuló Kommunista Kiáltvány mai parafrázisához.

Előre kitervelt, koncepciós eljárást leleplező párhuzamok

2013. március 12-én kora délután, a helyszínelők levonulását követően, futótűzként terjedt az RTL Klub Tv-től kezdve a médialáncokban, hogy brutális támadás érte Renner Erikát óbudai otthonában. dr.Bene Krisz-tián a kiszemelt elkövető még hazaérkezéséig nem volt tv-közelben, így erről nem szerzett tudomást. Arról sem tudhatott még, hogy már ez előző nap este - ami biztos, az legyen biztos - feljelentette őt a rendőrség a 8 órával később bekövetkezett bűncselekmény elkövetésével. (Amit akár meg is előzhettek volna!) Így munkavégzése után összeszedte másnapra edzéscuccait, majd mit sem sejtve hazament a családjához, hogy együtt vacsorázzanak.

Mivel esetünkben az ügybuzgó P.Dániel nyomozó már ismerte a kisze-melt gyanusított kilétét, semmit sem kockáztatott. Előzetesen lekérte a központi nyilvántartóból dr.Bene Krisztián személyi adatait, és (jegyző-könyv szerint) a kihallgató szoba fiókjában tartotta. Így volt képes túlszár-nyalni a CIA felkészültségét és meglepetést okozni az első tanúnak. Elétárva a fényképes adatokat, neki szegezte a leleplező kérdést: "Ugye Ö volt az?" Ezért engedhette meg magának a magyar rendőrség, hogy kihallgatás közben, a nyomozó jelenlétében telefonon nyugodtan felhív-ják egymást a tanuk, "Ugye te is megemlítetted Krisztián nevét?" Itt szóba sem jöhet tanúk befolyásolása, összebeszélés, vagy koholt gyanú-sítás büntetőjogi tényállásának megvalósítása. Hiszen akkor az ügyész-ség - mint ahogyan a CIA sem tette - ezt észrevételezte volna. Ez így szabályos egy jogállamban. Ilyen módszerekkel lehet valakit biztosan elítélni Magyarországon.

Hajazva a WTC támadás előkészítésére, a rendőrség és az ügyészség többször emlegetett, de máig is bizonyítatlan kijelentése szerint, dr. Bene Krisztián hosszú hónapokkal korábban alaposan kimunkálta a támadás részleteit, és ezért -okosságuk szerint - egy gépkocsiban szándékosan otthagyott egy idegen személy dns-ét tartalmazó, használt injekcióstűt, hogy majd az később őt biztonsággal leleplezze. Hasonlóan, amikor gyengének látszottak a gyanúsítások, dr. Bene Krisztián letartóztatását követő egy hónap után a többször átvizsgált és mások által használt volt íróasztalában "találtak" egy a sértett lakására címzett nagyalakú NAV borítékot, amelyen semmiféle újjlenyomatot vagy dns-t nem vizsgáltak. Ugye, ha az ügyészség egyszer megállapítja, hogy azt csak Krisztián hagyhatta ott leleplező bűnjelként az utókornak, akkor szükségtelen megvizsgálni, hogyan is került oda az elmúlt egy hónap során, ha jegyzőkönyv szerint az korábban nem volt ott, és a gyanúsított is közben végig letartóztatásban volt. Nem feltételezhető, hogy megbízta volna szeretett Munkáltatóját, hogy rejtsen el egy kompromittáló bűnjelet. Hasonlóan, a Krisztiántól elvett saját lakáskulcsaira gondolkodás nélkül ráírták, hogy azok Renner Erikától eltulajdonított kulcsok. Ezt még akkor sem módosították, amikor maga a sértett tiltakozott ellene. Lehet, hogy az akkor kettőszázmilliárd forintos költségvetéssel működő magyar rend-őrségnek elfogyott a pénze egy költséglímélő kulcspróbát tenni?

"A sértett nem volt kómában, nem voltak véres sebei, nem volt meztelen, és egész mondatokban beszéltÍ" a helyszínre érkező mentőtiszt vallomá-sa szerint. Viszont fel kellett fújni a sztorit, ahhoz, hogy nagyot durranjon. Jött tehát napokig a kóma, az egyébként egymástól szakmailag jól meg-különböztethető, eltérő kémhatású sav és lúg meséje, a szőnygbecsa-varás és egyéb thriller-betétek. Megkonstruálták a nők ellenni erőszak mintapéldáját, a gyógyításra felesküdött orvos rémképét. Nem kellett itt már semmit sem igazolni. Elég volt emlegetni a sztorit, hogy beégjen a közvélekedésbe. Hiszen olyan világban élünk, amelyben megszerkesztik a képernyőkre szánt virtuális valóságot (reality show-t) anélkül, hogy an-nak bármi köze lenne a valósághoz. Erre reflektál aztán a rengeteg kom-mentelő, hozva a búsás reklámbevételeket. Így működik az irányított közvélemény, amihez kényszeredetten illeszkednek az eljáró szervek is.

Mint ifj. Bushnak, Kisztián Munkáltatójának is éppen aznap kellett nagyon fontos külföldi utat teljesítenie, és így nem volt aktuális rálátása a laká-sával egy emeleten működő főigazgatói irodára. Igaz telefonon 9 óra körül megkereste Krisztiánt, amiről természetesen soha nem tett tanú-vallomást. Viszont arról nyilatkozott más fórumon, hogy casus belli volt, amit Krisztián tett vele erkölcstelen életmódjával. Még szerencse, hogy nem vált közismertté, hogy az általa preferált új vezetők milyen erkölcsi múlttal jöttek. Akikről azért lehetett sejteni, hogy korábbi munkahelyeiken "nemkívánt erők" voltak. Derék Munkáltató dicsekedett is azzal, hogy különböző retek tv-k ütőerén tartja kezét. Ismerve múltját, nem is kétlem, hogy kéretlenül is megtette a "szükséges" lépéseket. Ügybuzgóan köz-ben külföldi partnereinek Krisztiánra már akkor életfogytiglant saccolt.

Gyémánt- és ékszerkereskedők nem dolgoztak a Budai Irgalmasrendi Kórház épületeiben, akiket az adott napon kellett volna kimenteni. De létezett egy több éven át kidolgoztott fejlesztési terv, ami szembe ment a magasabb hozamot ígérő befektetői tervekkel. Naptár szerint éppen az utolsó nap volt a külföldi tulajdonos megbizottjai megérkezése elött, hogy még egy szakmai bejárást tegyen dr. Bene Krisztián, mint főigazgató a fejlesztést érintő épületekben. (Ezért nem űlt stopperórával a kezében a szobájában, vagy amit később hiányolt az egyik okos ügyésznő, hogy nem készített magáról folyamatosan videófelvételt.) Ezek mindegyike a föld mélyéből éppen ott feltörő melegvizes gyógyforrásokkal kapcsolatos. Nem úgy, mint a későbbi koncepcióváltás után, az ezektől távol levő Margit híd melletti épület, ahova koncentráltak egy államilag is támo-gatott gigaberuházást. Így szabad préda maradt a fürdőkomplexum felújítása, befektetése. Krisztián letartóztatásával örökre elfújta a szél a mértéktartó korábbi fejlesztési tervet. Ahogyan a fantasztikus eredmé-nyes erőfeszítéseit is, amelyekkel a Munkáltató baráti kormányzatai által bevezetett erőforráselszívó intézkedései ellenére felszínen volt képes tartani a kórház működését. 

Let it happen! - Hagyd megvalósulni!

Draskovics rendőrminiszter idejében valami port kavart az a felismerés, hogy a romagyilkos elkövetők szándékai nem voltak ismeretlenek titkos-szolgálati szervek elött. Gyanútlan állampolgár, aki nem feltételez össze-esküvést ilyenkor megkérdezi, miért is nem léptek közbe, miért nem akadályoztak meg több ember életét követelő fegyveres kivégzéseket? A 9/11 esetében is felmerül ez a bevált titkosszolgálati eljárás lehetősége, hogy tudtak róla, de nem akadályozták meg. Hagyták, hogy menjen a maga kiszámítható útján. Krisztián esetében is nyitott az a verzió, hogy a végcélről mit sem tudó felbérelt végrehajtó nem fog soha semmi lénye-geset elköpni, mivel csak egy alkalmi megbízást teljesít, ahogyan fogal-mazott dr. Regász Mária sértetti jogi képviselő egy tanúvallomás során, illetve amiről szólt az egyik börtönügynök verziója is. Let it happen - egy bevált és biztonságos módszer bűncselekmények lebonyolítására abban az esetben, ha hivatalos szervek is tudomással bírnak a tervekről. Akár még ők tervezthetik a műveletet, ahogyan a világ sok táján megvalósított "irányított káosz" műveletek esetében tették.

Ahogyan a Pentagonnál működő többszáz térfigyelő kamerák egyike sem rögzítette a becsapódás pillanatait, - jegyzőkönyv szerint - a magyar rendőrség nem nézte át az akkor Óbudán évi 160 millió forintos költség-vetéssel működtetett kerületi térfigyelő kamerarendszert, hogy esetleg a nem éppen félhomályos ösvénynek nevezhető Bécsi úton megjelenik-e egy szkafanderes orvosigazgató batyúnyi ellopottnak mondott cuccal és váltóruhával. Illetve, hogy lefoglalta volna-e végre a másnap - szintén jegyzőkönyvezetten megismert - a kórházzal szemben levő hotel négy külső térfigyelő kamerájával rögzített felvételeket. Mivel volt lehetőségem ezeket egy hét alatt megszerezni, meglátásom szerint önmagukban is cáfolják az ügyészség megalapozatlan állításait. 

kovacsviktoria_savas_2.JPGHasonlóan nem lett volna nagy kunszt teljeskörű cellainformációkat meg-kérni a környéken átjátszóantennákat működtető telefonszolgáltatóktól, amelyekből még akár aznap kiderült volna, hogy az elkövető merre járt Renner Erika telefonjaival. Vagy újdonsült barátja - jegyzőkönyvi vallo-mása szerint - valóban már 9 órától három órán át eredménytelenül hívta volna a mentőket.? Így nem öthónappal később jöttek volna rá a szemfüles nyomozók, hogy egy héten belül már egy drogdiler kezében volt az egyik ellopott készülék. Az a következtetés meg végképp elkerülte a bűnüldözők észjárását, hogy egy egyébként körözött, injekciókban jártas drogdiler akár vállalkozhatott is alkalmi kábító injekció beadására. Főleg ha kissé megszorítják ennek elvégzésére. (Nekem, nem hivata-losan egy szakértő kezdettől állította, hogy többszereplős volt a történet. Az elkábítás után valaki megkapva a kulcsokat "befejezte" a műveletet.) Helyette egy héten belül a rendőrség hivatalos szóvivője bejelentette, hogy szakszerű és gyors munkájuknak köszönhetően bizonyítást nyert hogy (Krisztián) az elkövető. 

Szintén nem lett volna megeröltető feladat egy magasabb képességekkel rendelkező nyomozó intézetnek megvizsgálni, hogy ki törte fel Krisztián facebook fiókját az előző nap, és nincs-e ez összefüggésben valamilyen, egészségfejlesztésekben érdekelt befektetői körrel. Továbbá, esetleg képesek lettek volna megvizsgálni Krisztián teljes levelezési rendszerét, amelyből kitünt volna, hogy szó sem volt a sértett és az eljáró szervek által vizionált zaklatásokról. Helyette átadtak egy alig használt postafiókot a Soros-támogatással működtetett C3 informatikai alapítványnak, amely semmiféle tartalomelemzést nem készített. Ugyancsak elemzés nélkül hagyták saját telefonjának helymeghatározó adatait, amely közel 150 időpillanatban a kórházban tett  mozgásra utalt.

Bár medvetapnyi tenyérlenyomatokat rögzítettek a sértett lakásának ajtaján, és számos dns mintát is lefoglaltak, mégsem érdeklődtek a rendőrök ezek tulajdonosai iránt. Nyilván tudták, hogy nem Krisztiántól származnak, hiszen ők jelentették fel őt még a bűncselekmény elött! Különben is miért hoznának be a képbe más "ártatlan" személyeket, ha már előre tudják, hogy ki az elkövető.

Sejthető, hogy a globális kommunikációs megacégek, de még a provin-ciális telefonszolgáltatók is örökre megőrizik adatainkat. De ne legyen kétségünk, hogy bármilyen ellenőrzés során kiderülne, hogy vannak olyan jeges tengerekben működő adattároló komplexumok, ahol akár többszörözötten is évtizedekre minden forgalmi adatot tárolnak. Viszont, ha majd egyszer egy "független civil szervezetnek" valamilyen kompro-mittáló adatra lesz szüksége, akkor - akár Marc Zuckerberg személyes jóvoltából is - váratlanul kiderül, hogy mégis előhozhatók. Így Krisztián esetében is, a felmerült eljárási hibák, jogsértések felülvizsgálata, a kézbe nem vett adatok tisztességes kiértékelése egy pillanat alatt tisztázhatják a történteket. Persze ez komoly presztízsveszteséget jelentene az eljáró szervek számára. Helyette vállaják a hazugságokat, a széles utat, mert világunkban a megfelelés a globális trend. Így lehet szerintük megvédeni a demokráciát, a jogalkalmazás tisztaságát. Ezzel kövezik ki a pokolba vezető utat.

7243049720db96aad73ae17524e255ff.png

Igazság helyett eljött a templomégetések és lefejezések országa

Minap Orbán Viktor mondta: "Az egész EU szégyene, hogy hamis állí-tások szolgálnak uniós jogi eljárások alapjaiként." - Mennyivel inkább szégyen, hogy a magyar igazságszolgáltatás saját háza táján ugyanígy, jogsértő eszközökkel és módon ítél el ártatlan embereket.