Krisztián édesapja vagyok. 2014 augusztus végén, több mint egy évvel a Renner Erika elleni brutális támadás után, a rendőrök majdnem ránk törték az ajtót, felforgatták a lakást, és kihallgattak engem is. Történ ugyan is, hogy egy közeli rokonunk, aki összeveszett a családdal, azt állította egy telefonbeszélgetésben Renner Erika ügyvédjének, hogy a feleségemmel „még mindig a lakásunkon őrizzük a rablásból származó tárgyakat, az elkövetéskor használt álruhát, maszkos öltözetet”. Ekkor jegyzőkönyvben feljegyeztettem, hogy sokkal mélyebben ismerve a hátteret, nekem egészen más történet következik a nyomozati anyagból, de a hatóság dolga megtalálni a tettest, persze, ehhez keresni is kellene.

Évek óta, szinte éjt nappallá téve igyekszem támogatni a fiamat az őt ért aljas támadásokkal szemben. A szívem ezerszer szakadt meg. Láttam a gyerekemet összeomlani az ügy súlya alatt, és megéltem, hogyan lett első számú közellenség belőle. Együtt sírtam vele, amikor a bírónő olyan cinikus, hideg bűnözőnek állította be, aki ítélethirdetés közben szórakozik a telefonjával, pedig csak a gyerekeinek üzente meg, hogy szereti őket, mert azt hitte, ott helyben bilincsbe verik. Nem várok sajnálatot, főleg nem magam iránt, de ez az ügy, a második móri ügy, minden részletében bűzlik.

A sors különleges összjátéka, hogy édesapámmal és feleségemmel együtt én is, a diktatúrában koncepciós eljárások kiszemelt célpontjai voltunk. Az ott megélt tapasztalatok visszhangoznak a Krisztiánnal szemben folytatott eljárás során is.

Ő még féléves sem volt, amikor a Márvány utcai munkahelyemen telefonüzenetet kaptam anyósomtól, hogy feleségemet, Zsuzsit, a mátyásföldi albérletünkből elvitték Krisztián mellől kihallgatásra a Gyors-kocsi utcába. Mint kiderült, barátainkat azon a hajnalban egyszerre le-tartóztatták, és államellenes összeesküvéssel meggyanúsították. Zsuzsi kihallgatása során a nyomozó nagy magabiztossággal mutatott korábbi fényképfelvételeket rólunk, hogy amikor még csak jegyesek voltunk, a cseszneki várban, mint összeesküvők kettesben kézen fogva sétálunk, és az esküvőnkön pont a letartóztatott énekkari társaink énekelnek. A nyomozó szerint minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy 1970.04.12-én délben a feleségem részt vett az összeesküvés egyik ülésén, a Tömő utcában. Erre már Zsuzsi is felnevetett. Kérte a nyomozót, hogy nyissa ki a személyijét, és nézze meg, mikor született Krisztián? Aznap délben, a Szabolcs utcában. - E komikusnak tűnő jelenettől eltekintve a kiszemelt tettesek több év börtönbüntetést kaptak.

Édesapámat még évekig megfigyelték. "Mackó" fedőnéven szerepelt mint célszemély, akit néha hárman is követték a hűvösvölgyi pap barátjától haza, a Ráday utcába.

Amikor egyetemista voltam a házmester néni időnként félre hívta mamá-mat és fülébe súgta, hogy "már megint a fia után érdeklődtek". Termé-szetesen ő tudta, hogy kik álltak a többesszám mögött. Az egyik legtehetségesebb évfolyamtársunkat két évre kizárták az egyetemről és eltávolították a tanári pályáról. Később kiváló fizikus lett belőle. 

Ezeket az epizódokat azért említem, mert a rendszerváltást követően hosszasan tanulmányoztam a rólunk is szóló, „Hagemann és társai államellenes összeesküvés” címet viselő koncepciós per több száz oldalas anyagát. Végigolvastam a gyanúsításokat, kihallgatási jegyző-könyveket és a börtönjelentéseket.

Krisztián szüleivel és a "Mackó" fedőnév alatt megfigyelt célszemély nagyapjával 1970-ben

És 43 évvel később a saját életünkben fedeztem fel hasonló eljárási módokat, technikákat, egy koncepcióra felépített történetet, amelynek lényege, hogy ami nem illik a koncepcióba, azt el kell vetni, arról nem kell tudomást venni, az nincs is. 

A filmekben azt látjuk, hogy megjelenik a profi nyomozógárda, rögzítik a nyomokat, számba veszik a lehetséges elkövetőket, elindulnak a forró nyomon, és szimpatikus főnyomozó irányításával előbb-utóbb elkapják az igazi tettest.  Az emberek abban a boldog tudatlanságban élnek, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság a törvények, az igazság legfőbb őre. Az emberek azt hiszik, ha z szerepel a büntetőeljárási törvényben, hogy a bizonyítás során nem csak a vádlott ellen, hanem a mellette szóló bizonyítékokat is fel kell tárni, vagy a nyomozás során szinte kötelező az elfogulatlanság, akkor a rendőrök és az ügyészek biztosan elfogulatlanok, és bizony felírják azt is, ami a vádlott ártatlanságát igazolja. De ez hiú remény.

Emlékeznek Kaiser Edére, akit másodfokon is életfogytiglanra ítéltek a móri mészárlás miatt? Évekkel később egy fémkutató teljesen véletlenül megtalálta a borzalmas tömeggyilkosságban használt fegyvereket, és így tudták végül elfogni a valódi gyilkosokat. Kaisernek szerencséje volt, mert ha a rendőrségen és a bíróságon múlik, a fegyházban hal meg.  https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ri_bankrabl%C3%A1s

Emlékeznek még Schönstein Sándorra, akit első fokon 12 év fegyházra ítéltek az édesanyja, a debreceni képviselőnő, Balla Irma meggyilkolása miatt? http://hvg.hu/cimke/Balla_Irma-gyilkoss%C3%A1g Természetesen itt sem a vádlott volt a valódi tettes.

Emlékeznek a szerencsétlen Pusoma Dénesre, aki a rendszerváltás után került ártatlanul börtönbe, és aki öngyilkos lett a kiszabadulása után, mert nem tudta elviselni a szégyent? http://www.heol.hu/heves/kek-hirek-bulvar/pusoma-ugy-a-gyanu-a-vad-es-az-itelet-is-tevedes-volt-141979/

Emlékeznek Szántai Attila penziósra, aki 13 év fegyházat kapott, amiért megvédte magát a Fekete Sereg maffiózói ellen, és akit a fegyházban épp a Fekete Sereg tagjaival zártak egy cellába? Évekig kínozták, verték, 1200 vágást ejtettek a testén, de a börtönőrök a szemébe nevettek, amikor másik cellába akarta helyeztetni magát. Csak az ügyvédje kitartásának köszönheti, hogy 7 év után kiderült: ártatlan. Kiszabadult, de az élete végérvényesen tönkrement.  http://nol.hu/belfold/het_evet_ult-artatlanul_a_panzios-egymilliardra-perli_az_allamot-1303042

Emlékeznek még a cigánygyilkosságokra, ahol az elhárítás figyelte a gyilkosok egyikét, de nem tett semmit?

Emlékeznek a Zsanett-ügyre, ahol a végén természetesen felmentették azokat a rendőröket, akik megerőszakoltak egy fiatal lányt? http://index.hu/belfold/2012/06/20/felmentettek_a_zsanett-ugy_rendoreit/

Az ember azt hihetné, ezek borzasztó, de elszigetelt, egyedi esetek, és hogy még egyszer nem történhet hasonló hiba. Krisztián esete a legfrissebb példa arra, hogy naivitás ebben bízni. Bárki börtönbe kerülhet, ha valaki, akinek jó média- és rendőri kapcsolatai vannak, állít róla valamit.

Ebben a blogban végigmegyünk azokon a kérdéseken, amelyeket az eljárás során – szándékosan vagy szakmai hozzá nem értés miatt – mellőztek, és azt is megmutatom, hogyan konstruálta meg Krisztián ellen az ügyet a rendőrség és az ügyészség. Szó lesz a politikus nagybácsiról is, a sógoromról, aki nem hogy nem próbálta befolyásolni a nyomozást, de megszakított minden kapcsolatot velünk, és letiltotta a saját gyerekeit is a családunkkal való érintkezésről. Szó lesz arról a médiakampányról is, amit tudatosan megterveztek és levezényeltek Krisztián ellen, és amely nélkül a fiam most nem a börtönben ülne, gyilkosokkal összezárva, hanem otthon lenne, a szerelmével.  Szó lesz arról is, hogy melyik újság volt az, amelyik gyalázó cikkeket írt Krisztián nyilatkozatáról a Kékfényben, és amikor Krisztián felajánlotta, hogy áll a rendelkezésükre, azt válaszolták: nem érdekli őket a téma. Írok majd arról is, mi volt annak a hátterében, hogy a fiam először a Kékfénynek adott interjút, és amit az egyik televízió egykor szebb napokat látott műsorvezetője gyerekes sértettségében egy hosszú kirohanásban, a valóság figyelmen kívül hagyásával, Krisztián bűnösségének hangsúlyozásával tálalt az ügyről, aki nem elég, hogy bűnös, de még „sajtósa” is van… De arról is írok majd, milyen volt Krisztián és Erika kapcsolata a valóságban, mert e nélkül nehéz megérteni ezt az ügyet.  Végül, szó lesz arról is, miért lehet az, hogy Magyarországon az ügyészség és a bíróság nem felelős a saját hibáiért, és ahol nem lehet bírálni egy ítéletet.

A fiam, Krisztián ártatlan. 

Az emailcímem: benekrisztianartatlan@gmail.com

Ajánlott idézetek a koncepciós perek felismeréséhez:

• Olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak, bizonyítékok, kikényszerített vallomások alapján hoznak előre elkészített ítéletet. (idegen-szavak.hu)
• A kirakatperek alapja egy olyan valós esemény, személy, akár konstruált bűncselekmény, amelyre fel lehet fűzni személyeket és történeteket, amelyeket már nem a valóság, hanem az emberi képzelet teremtett.
• A koncepciós per lebonyolításához szükség van nyomozó hatóságra, ügyészségre, amelyek "előállítják" a vádat, amit a bíróság megkérdőjelezés nélkül bizonyítani fog. A per számára tudatosan építik fel az események láncolatát. Már a bírósági ítélet előtt ítéletet mondanak felette: bűnös az, akit annak neveznek. Ehhez igénybe veszik a médiák közvélekedést befolyásoló szerepét. Amolyan társadalmi elvárássá teszik az ítéletet, anélkül, hogy annak bizonyítása megfelelne a logikai következtetés szabályainak.
• Az Európai Parlament (EP) úgynevezett Sargentini-jelentésének vitájában koncepciós eljárással állunk szemben, amelyben a tények és a tartalmi elemek kevés szerepet játszanak - jelentette ki Kovács Zoltán  Brüsszelben. (idézet a kormany.hu oldalról) Vajon miért fáj a Kormánynak, ha vele szemben alkalmazzák Krisztián ellen jól bevált módszert?

A bírák unottan firkálgattak Krisztián védői perbeszéde alatt. Hiszen már készen volt az ítélet.

Következik: Koncepcióhoz kitalált történetek