Mi kell egy tárgyalótermi győzelemhez egy bűnügyben? Tárgyi bizonyí-ték, a vádlott ujjlenyomata és DNS-a a helyszínről, hogy a sértett vagy egy szemtanú felismerje a vádlottban az elkövetőt.

dr. Bene Krisztián bűnügyében a sértett nem ismerte fel a támadót, tárgyi bizonyíték nincs, ujjlenyomat és DNS a helyszínről nincs. Ezért külö-nösen nagy a jelentősége annak, hogy szemtanú viszont van, aki 2013. március 12-én reggel abban a lépcsőházban állítólag látta az elkövetőt. Ő lenne a Koronatanú, akit azonnal ki kellene hallgatni, hogy pontos megfigyelése alapján akár még az utcán elfogják az elkövetőt. Viszont az ő története, a második móri ügy egy különösen abszurd fejezete. Ez a való világ, a mai Magyarországon. Senki sem kepeckedett 9 hónapon át, hogy tanúvallomásra bírja az 1.sz. tanút, a Koronatanút. 

A bíróság szerint a koronatanú felismerte a tettest

• 1. sz. tanú látta az elkövetőt reggel a lépcsőházban, bukósisakban, maszkban, amiből csak a férfi szemei látszódtak ki, és hallotta a hangját, amint „jó estét!”-et köszön neki.
• A bíróság az ítéletben kifejti, hogy a tanú a tanúfelismertetésen felismerte Krisztiánt, és a hangját is sikeresen azonosította.

A koronatanú nem néz tévét, nem olvas, viszont a memóriája javul

Az 1. számú tanú a bűntény napján a következőket mondta:

A gyorsreagálású rendőrség 9 (!) hónappal később már meg is hall-gatta. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a forrónyomos feljegyzés csak útmutató, nem olyan okirat, amit maga a tanú is elismer. (Az "elrabolt" tárgyakat illetően sincs tanúvallomás!) Az idő múlásával a néni memó-riája szokatlan javulást mutatott. „a szeme, a szája és az orra volt szabadon, ennyit láttam belőle, de igazság szerint ez nulla.”

El nem tudom képzelni, hogy mit takarhatott a maszk? A biciklista sisak alatti részeket, vagy egy bajuszkötőt? Vajon miért tartották teljesen normálisnak az eljáró szervek ezt a leírást? Talán ők magukon kívül mindenkit hülyének néznek? Emlékeztetek arra, hogy a forrónyo-mos jelentés szerint nem látott semmi jellemzőt. Talán ezért is nem hallgatták ki, mivel nem tudott volna érdemi információt adni.

Bő egy héttel később újra meghallgatták a Koronatanút. Ekkor olyan apró részletek is megjelentek, amelyekről korábban nem beszélt, és amelyek így újdonságot jelentettek a nyomozók nagy örömére. Most már alapos megfigyelésre hivatkozva állította: „Nagy és érdekes szép szeme van, ... a szája is nagyon jellegzetes" 

a koronatanú elképzelése alapján (általam!) készített fantomarc részletei

Tehát a néni 9 hónappal később már úgy emlékezett, hogy a férfi száját is látta, és a szeme is jellegzetes volt. Annak ellenére, hogy a bűntény napján azt jegyezték fel tőle, hogy a szája el volt takarva. Akkor a szemét sem említette, mint „különösebb ismertetőjelet”. Az emberek nagy száza-léka épp fordítva működik: ami friss élmény, arra emlékszünk, ami pedig hónapokkal korábban történt, arra már kevésbé. Bár a médiák a táma-dás  napján tudósítottak az ügyről, az ötödik naptól pedig gyakorlatilag névvel, munkahellyel, tényként közölték a BRFK Szóvivő bejelentése alapján, hogy Krisztián az elkövető. De a Koronatanú sosem olvasta el ezeket a cikkeket, és sosem nézte a tévét. Meg nem állhatom itt megjegyezni, hogy Renner Erikát védő ügyvédi iroda eszmefuttatása olvasható egy jogi konferencián, amely szerint a tanúkat rendesen ki szokták oktatni és "felkészíteni" a tanúvallomásuk megtétele előtt.

Profi nyomozás: a szemtanút és a gyanúsítottat még találkoztatják a felismertetés előtt

A második móri ügy következő felvonásában a rendőrök behívták a tanút egy ún. személy-felismertetésre az ORFK Teve utcai épületébe. A fiamat is behívták ugyanerre az időpontra és ugyanoda. Vigyáztak arra, hogy a  koronatanú és a gyanúsított ugyanabban a kb. 20 négyzetméteres váróban üldögéljen legalább 10 percig, amíg el nem kezdődik a procedúra. Mivel rajtuk kívül nem voltak ott mások, mit tehet az ember, megfigyeli a másikat. Még az is eszébe juthat, hogy ugyanazon ügyből kifolyólag vannak ott. Pláne, ha a sajtóból az egyik személy közismertté vált, és mégis felrémlik valamilyen Blikk-, vagy RTL-fotó az emléke-zetben. Így aztán az ORFK szakmai előkészítésének köszönhetően a Koronatanú látta a fiam szemét, arcát, száját, haját, ruháját, cipőjét, látta milyen magas, milyen sovány vagy kövér, van-e kezén gyűrű, milyenek a körmei és milyen az inge hajtókája.

A felismertetésen Krisztián fejére maszkot húztak, és ugyanabban a ru-hában, amiben érkezett odaállították néhány kigyúrt, pólós rendőr közé. Pusztán a ruházat alapján mindegyik személy jól megkülönböztethető volt. És láss csodát, a Koronatanú felismerte a fiamat. Nem a ruhájáról, nem a cipőjéről vagy a magasságáról, á nem! Utána megcserélték a sorrendet, (a maszkokat nem) és ismét felismerte Krisztiánt. Szintén nem a ruhájáról, stb. Erre a nyomozó hatóság, az ügyészség és minden bíró-ság azt mondta, így kell eredményesen levezényelni egy felismertetést. (A kép jobb oldalán álló rendőrnek volt egyedül Renner Erika szerint leírt maszkja. Őt nem csak a magasságáról, hanem a hímzett csuklyás ruhájáról, fehér pertlijéről is fel lehetett ismerni, akárhova is állították.)

Hab a tortán. A néni ott, a helyszínen nem szólt senkinek, de később hivatkozott rá, hogy már a váróban felismerte a fiamat. Még azt is nyilatkozta, hogy a Renner Erika több mint negyedórás közvetlen megfigyelése alapján készített fantomkép maszkja hibás, mert nem látszik az elkövető orra és a szája, amiből az elején semmit sem látott. - Ugye, érezhető ennek a nevetségessége?

Feltehetően a pulykavörösen ordítozó dr.Csiba ügyész annyira beleélte magát a Koronatanú nagyszerű képességeiből eredő lehetőségekbe, hogy még fontosnak tartotta kiigazítani a történetet is. Szerinte az ORFK nagy aulájában várakoztak, ahol viszont nagyon sok ember jár-kel, tehát az előzetes felismerés még inkább Krisztián terhére róható. Gondolom, dr.Csiba nem volt még gyanúsítottként idézve az ORFK-ra, ahol a Teve utcai hátsó bejárónál léptetik be az idézetteket.

Börtönévet hozó hallásvizsgálat

A felismertetésen Krisztián hangját is azonosítania kellett a néninek az elkövetőről megmaradt emlékével. Ennek során felvett hangminták sze-rint két különböző rendőrben ismerte fel az elkövető hangját. Krisz-tiánét rendőrhangnak hitte, és határozottan állította hogy az nem a "lüke kölyök" volt. Bár nehezen tudom elképzelni, hogy a 3.ker. rendőrök nem voltak valahol az eseményben, de azért kissé durva lenne feltételezni, hogy az ORFK edzőterméből felhívott rendőrök lettek volna a bűncse-lekmény helyszínén. Az elsőfokú bíróság szerint viszont az iratok elle-nére a Koronatanú felismerte a fiam hangját is. 

A másodfokú bíróság szerint a koronatanú mégsem ismerte fel a tettes hangját, - de ez nem érdekes!

Vissza az egész! - Nem ismerte fel. A magyar igazságszolgáltatás sírni valóan tragikus állapotát jelzi, hogy egy év után kiderült, az elsőfokú bíróság "véletlenül" összekeverte a hangminták sorszámát, ezért hitte azt, hogy a koronatanú felismerte a fiam hangját. Esetleg már az ebéden gondolkodott Mikó bíró? Vagy a már előre megírt ítéletben ez ált terhelő bizonyítékként? A másodfokú bíróság szerint viszont, tévedni emberi dolog, és ezért nem releváns, hogy a néni szerint a hangja alapján egészen biztosan két rendőr követte el a Renner Erika elleni bűncselekményt. - Két testben egy lélek.

A néni memóriája tovább javul

Renner Erika pontos leírást adott a furcsán, szerinte „külföldi akcen-tussal” beszélő támadóról. A forrónyomos rendőr szerint a Koronatanú más, és szegényes leírást adott. 9 hónappal később meg kiigazította a sértett emlékeit, mert már apró részletekig tudta, hogy mi volt az elkövető öltözete. Sőt, vérszemet kapva, kiegészítette új ruhadarabokkal.

Ön nem tartja ezt félelmetesnek? Én egy tárgyalási szünetben azt mondtam a folyosón, ez komédia. Mit tenne, ha ez Önnel történik? Naivan gondolhatnák, hogy csak a bíróság elé kell állni, elmesélni ezt a képtelen történetet, és mint a filmekben, az igazságos bíró hazazavarja az ügyészt, a vádlottat pedig felmenti. De ébresztő, sajnos nem a filmek világában élünk, hanem a való világban: Magyarországon. 

Kafkai eljárás - Ebben a "második móri" ügyben ítélkező három bíróság elfogadta a koronatanú vallomásait, nem foglalkozott annak ellentmon-dásaival, a felismertetés körülményeivel, szavahihetőségével és befolyá-soltságával. Így lehet valakit biztosan akárhányszor elítélni. Az elkövetett jog-, és szabálysértések minden következmény nélkül maradtak. Mert "Magyarország egy következmények nélküli ország" (© Fricz Tamás).

Következő: A Kúria inkább hisz a lehetetlenben