"Ürgebőrfülü tésztaszűrő mögött, elváltoztatott hangon"...

Az idézet történetesen nem Krisztián agyafúrtsága, hanem Fábry Sándor poénja a "Húsz éves az SZDSZ" paródiájában, ami természetesen az akkori és mai fősodrú média "közellenségéről", Orbán Viktorról szólt, aki a Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai kormányok alatt "rasszista, naciona-lista, soviniszta, irredenta módon rendszeresen obstruált, destruált,...". Még a dunaszerdahelyi atrocitások mögött is őt lehet álcázott és elvál-toztatott hangú felbujtóként tudni - hangzik el a klipben.

Egy meggondolatlan riporternő kapott is egy tockost egy szabad felfogá-sú nővédelmi aktívától, amikor vette a bátorságot megkérdezni Renner Erikától, hogy-hogy nem ismerte fel már néhány hónap után a vele hat évi kapcsolatban volt szeretőjét? Mert ugye a fősodrú médiával szem-ben nem lehet szabadon és büntetlenül kérdezni, főleg ha valami tényleg nem stimmel? Sőt ha egy normális kérdés megkérdőjelezi az egész történet hitelességét. Ilyenkor elő lehet állni lökdösődéssel, és hisztériás emelt hanggal, hiszen "nem azt mondja amit mi diktálunk!." 

Mit is észlelt Renner Erika sértett az elkövető hangjából? 

Legelső tanúvallomásában Renner Erika csak egyetlen "nem" szóval jellemzi az elkövető hangját: 

Jóval később, amikor már dr.Zacher Gábor- alias Robin Hood szerint kellően "kitisztulhatott" az elméje - emlékképei gazdagodhattak, és sokakkal átbeszélhette a történteket -, augusztusi tanúvallomása során több utalást is tett a torzított hangra.

Ha tésztaszűrő nem is, de a BRFK nyomozója szerint hitelesen lejegyzett "Veder" sem lehetett az elkövető fején, ami eltorzította volna a hangját. Ekkor Renner Erika nem tudhatott arról, hogy T.Györgyné koronatanú, - akivel a mindig igazat mondó jogi képviselője dr.Regász Mária előzete-sen soha sem beszélt, és nem befolyásolta,-  mit is fog majd december-ben mondani. A BRFK Teve-utcai épületében két különböző kigyúrt, rövidpólós rendőrben, majd a folyosón haladva, a láthatatlan falon át is határozottan fel fogja ismerni a "lépcsőházban rohangászó tört magyarsággal beszélő 30 év körüli "lüke fiú" hangját. Aki a bíróság szerint sem lehetett más, mint a 43 éves dr. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója. Kíváló érzéki tanújuk pusztán csak a két rendőr között nem tudott választani. Krisztián hangjára viszont azt mondta, hogy nem a "lüke fiú".- Ezt a problémát viszont zseniális húzással megoldotta a befolyásolhatatlan dr.Mikó tanácsvezető bíró azzal, hogy a bírósági tárgyaláson "véletlenül" összecserélte a hang-mintákat, - itt a piros, ott a piros módon -, és azt hozta ki, hogy minden esetben a kiváló Tanúnak dr.Bene Krisztián hangját kellett hallania, még ha ő nem is volt annak tudatában.

Ezt a megoldási módot érdemes volna tételként szerepeltetni a bírói vizsgára készülők számára. Hátha megfelelnek! (Ugye az ilyen "vétlen" tévedésekért az igazságszolgáltatás rendszerében nem jár "ejnye-bejnye". Sőt, jutalmul egy újabb "orvosper" kiírása.)

Renner Erika szerint az elkövető arca intim közelségbe is került

6 hónappal később, augusztusi visszaemlékezése szerint már nagyon közelről engedte meg az elkövető megfigyelni arcát. Mégsem sikerült egy parányi Krisztiánt felismernie.

Ez utóbbi megfigyelése nagy jelentőséggel bír, amit a megismételt másodfokú bírósági eljárás alatt ki is fejtett. Nevezetesen, hogy szerinte Krisztiánnak nincs az arcán, főleg nem a szeme környékén, semmiféle anyajegy vagy egyéb jellemző bőrképlet. Bár nem fogok a pszichológus szakértő véleményéből idézni, de nem nehéz azonosítani, hogy ennek a szóhasználatnak hátterében azért mégis csak egy tudatalatti összehasonlítás jön a felszínre. Miért is sorolta fel Renner Erika ezeket a Krisztiánra ténylegesen jellemző bőrhibákat, ha nem kérdezték? - Nyilván azért, hogy megelőzze az esetleges erre irányuló kérdést. Ezek a nem tudatos elszólások sokszor sokkal többet mondanak el a belső lelki folyamatokról, mint a direkt igen-nem kérdésekre adott válaszok. Renner Erikára jellemző ez a viselkedési forma, amikor "véletlenül" eszébe jut valami, vagy spontán félelmeiről beszél. Többet árul el a valós élményéről, befolyásoltságáról, mint amikor tudatosan, megkonstruáltan próbál azokról beszélni. Nem idézem a szakértő véleményét, de nagyon is egyet értek megállapításaival, amelyek nem terhelőek Renner Erikára nézve, de tényszerűen rögzítik lelkialkatát. (Én olvastam Krisztián internetes levelezésében található hat éves kapcsolatuk bejegyzéseit. Számomra érthető, hogy miért nem volt hajlandó kinyitni egyetlen eljáró szerv sem.)

Renner Erika akkor is félt, amikor Krisztián a börtönben volt. Tudta, hogy az elkövető szabadon mászkál. És nem nyugtatta meg, hogy rendőrök vigyáznak rá éjjel-nappal. Vagy akár ha azzal nyugtatták: "Bocsi! Nem így képzeltük. De nem lesz folytatás." Médiaszerepléseiből kivehető, hogy az álmaiban is előjönnek a megélt pillanatok, amelyek nincsenek és nem is lehetnek feldolgozva, amíg nem derül ki az igazság - Mindketten áldozatok lettek. Nem is beszélve azért a mélyen szunnyadó  lelkiismeretről, hogy ebben az egész folyamatban ártatlanul hurcolták meg a volt szeretőjét. Akihez azért néhány éven át állítólag valamennyire érzelmileg is kötődött. Története egyszer egy nagyon izgalmas mélylélektani regény témája lehet.

Az eljáró szervek szerint a torzítás nem relatív fogalom

A korábbi rendszerben szokásos volt a Szabad Európa Rádió adásait Érd-Törökbálint környékéről zavarni. Még a légynek sem ártó "Délutáni randevú" beat-zenei műsort is olykor jól megtámadták. Egyre hangosabb zörejek bejátszásával, vagy ki-be kapcsolt kattogásokkal hanghibássá tették a műsorszórást. Lényeg az hogy "Cseke László" hangját nem kísérelték meg mutálóvá, sem "Vederes" mélységűvé változtatni.

Maga a torzítás feltételezi, hogy ismert az eredeti, a referencia hang. Enélkül normális ember nem beszél torzításról. Hiányzik a viszonyítás, hogy "mihez képest"? Természetesen az eljáró szervek, csúcsukon a bíróságok ezen a problémán könnyen felül emelkednek, hiszen a jogban biztosított függetlenségük, megóvja őket attól, hogy bármilyen szakmai vagy természettörvényhez is tartani kellene magukat. Krisztián büntetőügyét tekintve sokszor azt látom, hogy maguktól az eljárási szabályok betartásától is mentesek lehetnek. (Hiszen annyi esetben szegték meg, hogy más körhöz tartozókat akár évtizedekre is elítélhettek volna az ilyen szabályszegésekért.)

Az eljárás során tapasztaltakból eredően a nyomozó-, és vádhatóság, valamint a bíróság sem mélyedhetett el munkájuk során akusztikai tanulmányokban és nem foglalkozott az igazságügyben alkalmazott fone-tika módszereivel. Pedig szép magyar eredmények is vannak ezen a téren. Anélkül, hogy fárasztanám a kedves Olvasót, annyit idézek ezekből, hogy a beszédkutatás külön fejezetét képezi a hallott (nem halotti) beszéd alapján történő azonosítás. Az agy a korábbról ismert és egy személyhez azonosított jellegzetes hangképeket hozza fel a tudat alattiból, és ezekhez próbálja illeszteni a hallott beszéd benyomásait.

Ennek egyik alapfeltétele, a jó érzéki megfigyelő képesség, amit az igazságszolgáltatásban "érzéki tanúval" hoznak összefüggésbe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a megfigyelő mindenre kileng mint a szeizmográf földrengéskor. Érzéki tanú ellenpéldája T.Györgyné koro-natanú, aki képes volt "segítség nélkül" mindig mindenre emlékez-ni, akár ott volt, akár nem, akár látta akár nem. A megismételt másodfokú eljárás során kiválóan bizonyította, hogy sem színek, sem formák, sem hangok, sem helyek, sem időpontok tekintetében nem megbíz-hatók az emlékképei. Az eljárás egészét tekintve mindegyik érzékelés fajtánál legalább három, egymástól  különböző emlékről állította, hogy az volt a valós. Legutolsó mondata is az volt, hogy ha ő akkor azt állította, akkor az úgy volt. Nem érzékelte a logikai ellentmondást. 

A tudósok szerint általában nem sikeres az elváltoztatott hanggal próbálkozó torzítás. A szavak képzése egy élet során kialakult rutin. Az egymás utáni kiejtett hangok - a hangfolyam - belső jellegzetességgel bírnak. Nem a magasan vagy mélyen intonált hangok "hangfekvése" amit felismerünk, hanem az a belső összefüggő "hangzás", ahogyan valaki kimondja például: "Jó estét". Olyan mint a festő ecsetvonása, ami nem csupán a színek vászonra vitelét jelenti, hanem a festékek palettán történő összekeverésétől, az ecset nyomatékán át a vonal hosszúságát és szélességét, a festékmennyiséget, stb. A szakértők ennek alapján szúrják ki először a hamisítványt. Olyan mint Arthur Rubinstein első zongoraleütése, ami alapján már sejti is az ember, hogy ő játszik és nem Szvjatoszlav Richter.

Nevetséges ötleteléseken lebegő állítások

Szerintem nem kell ahhoz túlságosan nagy tudomány, tapasztalati ala-pon is tudható, hogy a beszédet nem lehet felismerhetetlenné torzítani egy sállal. Egyrétegű, bordásan kötött textil teljes fedés esetén sem a hang frekvenciáját módosítja. Legfeljebb a hang erősségét csök-kenti. Fémes, kemény vagy hangnyelő anyagoknak ütközve szűrődhet meg a hang, veszhetnek el frekvenciák. Valóban, ha egy igazi vödröt teszünk a fejünkre, akkor annak fém anyaga másodlagosan továbbítja a hangot, és ez már öblösnek, vagy kongónak hangozhat.

Viszont nem így látják a bíróságok, akik soha nem hallották Kriszti-ánt elváltoztatott hangon beszélni. Mégis tudják, hogy ő volt a símaszk mögött anélkül, hogy erre bármi utalást tett volna a sértett. Nincs bizonyíték arra sem, hogy az elkövető gégemikrofont használt volna, ami "Vederes"-sé tette volna a hangját. Abból, hogy valakinek "mélynek" vagy "magasnak" hallatszik a hangja, még nem következik, hogy az elváltoztatott. Legfeljebb akkor lesz gyanús, ha közben bakizik, és mutáló "kölökként" folytatja. 

Tragikomikusnak nevezném az ötleteléseket, ha nem Krisztián tragédiájáról szólna ez a büntetőügy. Ha valóban szinte arc-közelből hallotta Renner Erika az elkövető szuszogását, akkor azon túl, hogy mélynek ítélte meg a hangját, honnan vette, mihez hasonlította az "elváltoztatást"? Nem csuklott meg a hangja. Nem hallott egy szót sem, amikor eltévesztette volna a "torzítást". Nem beszélve a bíróságokról, akiknek valamiből következtetést kellett volna levonniuk. Miből? - a sértett erre nem utaló állításából? Vagy talán a "bírói függetlenség alapján" úgy döntöttek, hogy szerintük az elkövető elváltoztatta a hangját, hiszen különben Krisztiánt ismerte volna fel Renner Erika?

Tehetséges bíróink szerint az arisztoteleszi logika nem ad más lehető-séget, mint a bűncselekménnyel kizárólag dr. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója gyanúsítható. Amikor 2014-ben egy ügyész váratlan "bakit" követett el, és megszüntették a nyomozást, akkor egy héten belül keresni kellett egy hamis tanút, lehetőleg szerint a rokonság köréből, hogy végül elítélhető legyen a Valakinek útban álló főigazgató. Mert más szcenárió nem lehetséges. (Én még Szigeti József akadémikusnál kollokváltam logikából. Akkor még mást tanítottak szillogizmus alatt.) 

Érvek helyett kiálts összeesküvéselméletet!

Megemlítem, hogy még az 1960-as években a CIA találta ki az "össze-esküvés elmélet" bélyeget J.F.Kennedy meggyilkolását követően. Töb-ben is felvetették hogyan lehetséges az, hogy az elnök agyveleje az ellenkező oldalra loccsant, mint ahova érkeznie kellett volna, ha a "betervezett" elkövető, "szovjet befolyásoltságú" Osvald lőtt? Két napon belül megölték Osvaldot, majd az ő gyilkosát Rubyt, és még másokat is. Így aztán nem maradtak tanúk, akik "elszólták" volna magukat. Mivel még mindig maradtak kételkedők, megtalálták a "jogszerű" megoldást. Titkosították a "Kennedy aktákat" 70 évre. 

Ettől kezdve, minden ami nem a fősodrú médiákkal egybehangzó volt, az "összeesküvés elmélet" minősítéssel megmosolyogtató, hiteltelenné vált. - Esetünkben is, nyilván az "apuka", persze, hogy védi a fiát, de azért a fia "büdös gazember", aki megérdemelne még többet is. - Mint ahogyan dr. Gál András, Renner Erika jogi képviselője próbálkozott is "felfegy-verkezett rablás, és gyilkossági kísérlet" minősítéssel még súlyosbítani a vádat. Mert valójában ő képviselte a vádat. Rövidesen fogok is írni arról, hogy milyen szervezett háttérmunkát végeztek ezek a személyek ennek érdekében. - Emlékezzünk csak a "слава героям" időkre, amikor Sztá-lin egy regiment orvost végeztetett ki, mert a Vezér megőrült tőlük. (Van egy rokonom, akit egyszer késő este Horn Gyula magához vitetett fekete kocsival, hogy a többi vizsgáló orvos helyesen diagnosztizálta-e az influenzáját. - Végül a szemét nem ő, hanem egy másik "Nagyember" ismerősöm zárta le.)

Nos, én már megéltem életemben több atrocitást, hovatartozásom miatt legalább ötszöri munkahelyemről történő kirúgást, és a rendszerváltást követő "utánam nyúlást", megemlítve hogy XY rokona nem lehet köztisztviselő, másként látom az eseményeket, mint ahogyan "mások szerint kellene". 

Következik: Koncepcióhoz kitalált történetek