A bíróság felülírta a fizika törvényeit

Butábbnak mutatják magukat egy blökinél, de nem felelnek érte!

Érdemes idézni, a Kúria által 2017-ben megsemmisíttet másodfokú bíróság ítéletének azon kitételét, amely szerint: Az elsőfokú bíróság elfogadta T.Györgyné tanú azon állítását, hogy dr. Bene Krisztiánt felismerte úgy, hogy korábban soha nem találkoztak, és akit látott annak az arcát sál vagy maszk takarta, és a mindig sötét lépcsőházban ugrált a lépcsőn lefelé, tehát legfeljebb 2-3 másodpercig volt látható.” 

Ennél jóval többre is képesek a szervek, ha Krisztiánról van szó!

A megismételt másodfokú eljáráson dr.Újvári tanácsvezető bíró által vég-zett kísérlet szerint az egész büntetőeljárás során most keletkezett adat arra vonatkozóan, hogy a Koronatanú legfeljebb mennyi ideig tudta megfigyelni a lépcsőházban lefelé futó személyt? A bíró „óra indul”   tapsa után, a Koronatanú másodperc pontosan visszaemlékezve az öt évvel korábban történtekre, 6 másodperc múlva lenyomva belső biológiai stopperóráját jelezte - ennyi volt.

A tárgyalási szünetben a folyosón mellettem elhaladva a büfé felé, a bírói tanács tagjai jót nevetve idézték a 6 másodpercet. Én naiv, még azt hit-tem, hogy érzékelik a fizikai lehetetlenséget, amit ez magában rejt. De tévedtem, mivel később csontkemény érvet faragtak belőle, hogy ilyen hosszan megfigyelhette a koronatanú a lefelé vágtató személyt. Lám, ez a bírói függetlenség! Már ami a logikus következtetést illeti.

dsc_0823_2.jpg

A képen lent a lépcsőház első fordulója, ahol a koronatanú állt.

dr.Újvári bíró élcelődő tanácsa jogszabályellenesen nem értékelte ezt a "kísérletet". Nem vonta le belőle az egyetlen logikus következtetést, hogy a Koronatanú nem egy új Albert Einstein, vagy Stephen Hawking. Egyéb-ként is ellentmond a fizika elemi mozgástörvényének a 6 másod-perc. Megfeledkezett a természeti törvényekről, amelyek érvényessége szerencsére ma még általánosságában nem függ a bírók ingadozó egykarú mérlegének állásától. Nevezetesen:

  • Mennyi idő alatt lehet megtenni lefelé futva 11 lépcsőfokot?
  • Adott fényviszonyok mellett mit lehet észlelni egy maszkos arcból?
  • Lehet-e látni a "nem-láthatót"?
  • Lehet-e "nem-hallani" a hallhatót?

Nem kell magyarázni, hogy mindössze 6 másodperc alatt, egy sötét lép-csőházban, ellenfényben egy maszkos alakot nem lehet tetőtől talpig részletesen megfigyelni,  ha az illető - a tanú elmondása szerint - a lép-csőn lefelé ugrál. Tahát legalább kettesével futott, aminek minimális sebessége 2.2 m/s (=8km/h). Ezzel a 3.3m hosszú lépcsősor a tetejétől aljáig másfél másodperc alatt lefutható. Az már világrekord lenne, hogy ezalatt mi mindent tudott a Tanú megfigyelni! De az is rekord volna, amit állítólag az elkövető tett, miközben nem nézve a lába elé botlás nélkül rohant. Feltételezhetően egy dolog foglalkoztatta: minél gyorsabban "el-húzza a csíkot"! Nem akart ő maradandó emléknyomot hagyni.

A Koronatanú szerint az elkövető másfél másodperc alatt futás közben:

  • két kezével felvette a hátizsákját, és megigazította a szíját,
  • másik két kezével felhúzta kabátjának zipzárját a tetejéig, utána
  • további két kezével a biciklis sisak és maszk levétele nélkül  megmu-tatta külön-külön arcának három jellemző részletét,biciklismaszk_1.JPG
  • nem sodorta magával, hanem előre tessékelte a lépcsőfordulónál,
  • végső zavarában reggel „jó estét”-tel köszönt. 

A mellékelt helyszíni felvételek adatai szerint 1:10 fény-intenzitás különb-ség van az év azonos napján és órájában az árnyékos és a megvilá-gított oldal között. Fénnyel szemben ez olyan kontraszt különbség, ami miatt gyakorlatilag csak sötét és világos foltokat lát az ember, és nem pasztelszínárnyalatokat. A Koronatanú miután hosszasan csevegett Sa-nyi bácsival a kapuban, a félhomályos lépcsőházban felfelé jőve a fordu-lónál hirtelen az emeleti világítóablak fényével szemben nézve, az eléje toppanó elkövető "sötét oldalát" láthatta körülbelül másfél másodpercig. Szó sem lehetett arról, hogy a szeme alkalmazkodjon az erősen változó fény-viszonyhoz, és még a pókot is színesnek lássa a sötét lépcsőn. ada41bc25beb185d55fe882ad1320505.png

Az első emelt a lépcsőházból nézve. Ellenfényben sötétnek látszik a falakkal egyszínű, világosra festett oszlop.

A forrónyomos jelentésben a lépcsőházban lakó N.Sándor szerint "Ren-ner Erika 2-3 hónapja összejött két 25 év körüli férfivel, akik azóta több alkalommal is jártak nála. Elmondta, hogy összeveszett velük". Őt sem hallgatták ki, mert Erika szerint Sanyi bácsi nem egészen "komp-lett". (Megértem, kellemetlen is lehetett az "öreg", amikor megemlítette, hogy nem csak B.Attilával látta Erikát járni.) Itt utalnék arra, hogy a következő héten az ellopott telefonnal kapcsolatba került békásmegyeri két férfi éppen akkor 23-25 év körüliek voltak. Az egyikük rendőrségi kö-rözése szerint éppen 175cm magas. A másik kicsivel magasabb, izmo-sabb, szőkébb és különösen kékszemű. - Talán mégsem annyira "hülye" Sanyi bácsi?! - Azon meg nem fantáziálok itt, hogy valami miatt esetleg "elégedetlenek" lettek a fiatalemberek, vagy felbosszantotta őket az idé-zett veszekedés, vagy bármi, aminek köze lehet egy "megleckéztetés-hez". Akiknek egyébként is rutinjuk van a kábítóanyagok adagolása, használata és forgalmazása terén, amiből adódóan esetleg alapos két-ség merülne fel Renner Erika színtiszta igazmondását illetően is. - Az én olvasatomban érthető, hogy a rendőrség miért nem ment utána az első napokban ezeknek a logikusan felmerült tényeknek. Megváltoztatta volna a gyanúsított személyét és az igazi elkövető irányába terelte volna a nyomozást.

Ugyanezen jelentés szerint a Koronatanú az elkövető kerékpáros sisakját fekete-fehér színűnek írta le. Ami megfelel az adott kontrasztos megvi-lágítási körülmények között kialakuló színtévesztésnek. Renner Erika sárga és piros mintázatú sisakról beszél. Ha neki volt igaza, akkor ez a megfigyelési helyzet magyarázza, hogy a Koronatanú miért látta fekete-fehérnek. Később még azt is nyilatkozta, hogy a hátizsák eleje fekete, a háta barna volt. Félig stimmelne is a kétszínűség, ha fénnyel szemben nézve az árnyékban levő barnát feketének látta. Ezek a kijelentések mindenképpen alátámasztják, hogy ami a színek megkülönböztetését illeti, az adott helyzetben nem lehet támaszkodni vizuális megfigyelésére. Illetve figyelembe kellene venni a látás-érzékeléssel kapcsolatos termé-szeti törvényeket, amelyek viszont nem támogatnák a vádat. Sőt!

Normálisan következtető ember számára ez magyarázatát adná, hogy a tanú egyáltalán nem megbízható megfigyelő. Különösen, hogy idővel önmagával ellentmondóan, képzeletével gazdagon kiszínezte a látomá-sait. A szó szoros értelmében is "felejthetetlen", belülről világító kék szemekről és vastag rózsás ajkakról beszélt. Természetesen a bíróság ezt is kivédte azzal az önmagát meggyőző érvvel, hogy T. Györgyné nem állíthatott valótlant, mivel figyelmeztették a hamis tanúvallomás következ-ményeire. (Hát igen, a bosszúálló rokonnak, a sértettnek, meg sok másnak sem lett semmi baja, hogy valótlant és önmagával is ellenke-zőket állított.) Szereplései során,  csak úgy magától - mondaná Hofi - kijelentette, "őt senki sem befolyásolta, mert ő nem megvesztegethe-tő". Ez is lehet akár egy freudi elszólás. Különösen, hogy dr.Regász Mária, Renner Erika jogi képviselőjének életében azért csak előfordult hasonló gyanús eset, mint a bosszúálló rokon váratlan és időzített feltűnése, vagy a Koronatanú első bírósági meghallgatása előtt végzett utolsó "beigazító agymosása", amikor a folyosón is hallhatóan felhívta a "kék szemek" említésére a "befolyásolhatatlan Védett Tanú" figyelmét.

Feloldhatatlan ellentétet jelent, hogy a vád egyszerre akarja elfogadtat-ni, hogy T.Györgyné reálisan maximum másfél másodperc alatt annyira megfigyelt egy számára ismeretlen személyt, hogy azt 9 hónap múlva apró részletekre menően felismerte, míg a dr. Bene Krisztiánt gyermek-kora óta ismerő sértett pedig 8-10 perc megfigyelés után sem ismerete fel. A lencse nagyságú barna anyajegyet sem vette észre az orrnyer-gen, és más jellemző bőrképletet sem az arcon, amelyeket szabadon kellett hagynia az általa pontosan lerajzoltatott maszknak, és amelyekkel korábbi idilli kapcsolatuk során számos alkalommal testközelben talál-kozhatott. Renner Erika úgy nyilatkozott, hogy volt férjét és szeretőjét bármikor, maszkírozva is felismerné. - Ez aztán a szelektív felismerés!dsc_57134_1.jpg

Megállapítható tehát, hogy T. Györgynének ideje sem volt, és a fényvi-szonyok egyenesen lehetetlenné tették, hogy az általa látott személyt alaposan megfigyelje, és maradandó tárgyszerű emlékképe alakuljon ki. Ezért is adhatott róla minden vallomásában, önmagának is ellentmondó személyleírást. Hiszen csak homályos benyomása volt, de nem megfi-gyelése.

A sértett sem ismerte fel az elkövető szemének íriszét, annak elle-nére, hogy állítása szerint elég közel került az arcuk egymáshoz, amikor 6-7 méteren át szemtől szembe nézve hátrafelé tolta a szobába. (Nem bocsátkozom itt a színérzékelés és a látásadaptációnak a retina csapjaira és pálcikáira épülő biológiai magyarázatába, mert az bony-lultabb ismereteket feltételez az általános iskolai sebesség-út-idő össze-függésnél. De a lényeg, hogy pontosan az a biokémiai folyamat játszódik le, ami miatt a Koronatanú a fizika törvényei szerint nem láthatta a lépcsőházi fordulópontnál az elkövető árnyaltnak vélt színeit. De ezek a szabályok nem vonatkoznak a bíróságokra. Ők ezek felett állnak.)

Mennyi is az annyi?

A bíróság által "mért" 6 másodperccel számolva, a 3.3m hosszú lépcső-sort 0.5m/s(=1.8km/h) sebességgel tette volna meg az elkövető, ami a 4km/h sétáló sebesség felét sem éri el. Akár négykézláb is mehetett  volna. Teknőc Ernő is gyorsabban ment volna lefelé a lépcsőn, mint a Koronatanú és a bíróság szárnyaló képzete. Általános iskola 7. osztá-lyos fizika tananyag a t=s/v képlet, amit a bíróság fejszámolás helyett akár a tárgyalás során kezében forgatott mobilján is alkalmazhatott volna. De nem tette! Mert talán mégis tudta, hogy az öngólt jelentene?

Egy valamire való futás 10km/h = 2.8 m/s -tól kezdődik. Nem beszélve a maraton futás 20km/h = 5.6m/s értékétől, ami egy másodperc alatt is több mint a 3.3m hosszú lépcsősor. (Ezt azért idézem, mert ilyen olimpi-kon teljesítményt feltételezett "tisztán szakmai alapon" a rendőrség, az ügyészség és a bíróság dr. Bene Krisztiánról, amikor saját kútfejükből magabiztosan "besaccolták" a kórházból oda- és visszatérés idejét.)lepcso_4.JPG

Idősebb korban az ember a lába elé néz, amikor lépcsőn közlekedik.  A Koronatanú is így érkezett a lépcsőfordulóhoz. Nem kémlelhette a mennyezetet. Feltehetően tovább is akart menni, ezért ösztönösen a következő lépcsőre figyelt. Ebben a helyzetben, a helyszínrajz és az ábra szerint 3.3 méter távolságból először csak az elkövető cipőjét láthatta, mivel a lépcsősor magassága max. 160 cm, ami kb. 20cm-rel maga-sabban is van a 148cm magas Tanú szemvonalához képest. Tehát első maradandó emléke valószínűleg a cipőfűző lett volna, nem pedig a feje búbja vagy éppen a fekete maszkon át fluoreszkáló ajkak. Mivel csak a lábait látta, talán ezért is volt az a határozott benyomása, hogy a "lüke fiú" ugrálva jött le a lépcsőn. Ezért jegyezhette is meg a "passzentos sötét fényes biciklista" nadrágját. (Bár Renner Erika szerint az barnás, pamutos farmer volt.) Tévedését erősíti, hogy a sértettől teljesen eltérő felsőruházatra emlékszik, ami azt jelenti, hogy annak észlelésére nem volt ideje, vagy figyelme.  Így viszont csak a másfél másodperces talál-kozásuk végén vehette volna "alaposan szemügyre" a sipkát és alatta a berber harcos módjára, sötét kendőbe burkolt fejet.

A találkozás körülményeiből adódóan egy pillanatra sem kerülhettek olyan helyzetbe, hogy az elkövető arca a hátulról jövő fénnyel szembe-került volna. Hiszen az elkövető útját a még sötétebb lépcsőházi szakasz felé folytatta. Így a "világító kék" szemek és a rózsás ajkak nem megfi-gyelések, hanem elképzelések, amelyeket 9 hónap után, a médiákban láthatók alapján bárki összetákolhatott volna. Ismét az ítészek elemi fizikai-geometriai ismereteinek hiánya mutatkozik. Nem beszélve arról, hogy fogalmuk sincs a helyszínről. Erősebb volt az ügyészség és a bíróság szárnyaló képzelete, mint a tényeken alapuló földönfutó valóság ismerete. 

Mivel nem csak dr. Újvári bíró tanácsa esetében jönnek elő súlyos szám-szaki hibák, alapjaiban téves értelmezések és következtetések, rémisz-tő, hogy ilyen felkészültségű emberek és hatóságok döntenek sor-sokról. Azt gondolnánk, túl vagyunk már a népbíróságokon.

További "gubancok"

1.   A forrónyomos jelentés szerint a Koronatanú nem maszkot látott néhány órával előbb, hanem egy sállal elfedett biciklis sisakos alakot, akinek az arcából semmit sem vett észre. 2014-ben tett tanúvallomása során így nyilatkozott: "ilyen időtávlatokból azért azt ne várja el tőlem senki, hogy pontosan emlékezzek, hogy kin milyen ruha volt, azon mi volt. Én ezen az ügyön már túlléptem.." - Három évvel később, 2017-ben viszont már egészen határozottan és pontosan emlékezett a részletekre, ami örömmel töltötte el a bíróságot. Hiszen volt kire hivatkozniuk.

Ugye nem kell sok fantázia, hogy a rendőrség miért nem hallgatta ki még aznap a Tanút? Előbb "be kellett állítani" Renner Erikánál a Krisztiánra utaló verziót. (Ezért is adták betegágyánál egymásnak a kilincset már az első órákban barátok és rendőrök, amikor állítólag még napokig kómában volt, és ami miatt a nyomozócsoport vezetője szerint nem is lehetett kihallgatni még két napig!) Szörnyű is elképzelni, hogy ha előtte tanúvallomásban a Szemtanú részletesen leírta volna hogy mit "nem" látott. Akkor később hogyan lehetett volna pálfordulásra bírni? Így viszont a médiákban és a sértett vallomásában szereplő információkhoz lehetett közelíteni 9 hónappal később emlékeit. Aminek lépései nagyon is jól követhetők a különböző tanúvallomásaiban. Hasonlóan gondolkod-hattak a Teve utcában is a rendőrök, ahol 6 hónapon át szintén nem si-ettek kihallgatni. Így jött össze a 9 hónapos Csipke-Rózsika álma! Mire felébredt, már mindent tudott, mindenre jobban emlékezett.

Mivel a forrónyomos jelentés más vonatkozásban is igazolhatóan több valótlant állít, még az sem biztos, hogy a Koronatanú azt mondta, amit a nevében feljegyeztek. Érdekes módon a jelentés tőle "tojáshéj" színt jegyzett a felsőruházatra. Az első és a többi tanúvallomása során viszont "mindenképpen sötétnek", kék-feketének, vagy barna-feketének írja le. Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek kérdést vet fel, hogy a forrónyomos rendőr honnan vette ezt a "meredeken eltérő" színt és miért adta a Koronatanú szájába? Lehet, hogy a kapitányságon valaki még-is csak ismerte már az elkövetőt, annak ruházatát, és ezt "előlegezte meg" a forrónyomos jelentésben? Mert ugye az előző nap készült fel-jelentésük alapján már előre tudták, hogy a szerintük nem ismeretlen elkövető (dr.Bene Krisztián) mit fog másnap reggel tenni és elvinni. B.Sz.Csilla kihallgatására a nyomozó már Krisztián lekért adataival és fényképével űlt le, anélkül, hogy bárki is kiejtette volna előtte a nevét. Ha viszont valóban először jó színt látott a Koronatanú, akkor miért borult volna "világos" elméje 9 hónappal később "sötétbe"? Lehet, hogy még-sem olyan kiváló az emlékezete, mint amire a bíróság az ítéletét ala-pozta? Vagy talán mégsem olyan befolyásolhatatlan, mint ahogyan azt állította? Egy biztos, amit a bíróság sem vont kétségbe: a Koronatanújuk szerint mindig az volt igaz, amit éppen állított. - Lehet ezzel a "ténnyel" szemben perbe szállni?

2.   A Koronatanú 9 hónappal később már nem emlékezett, hogy valaha is sálat látott volna. Sőt kifejezetten állította, hogy Renner Erika nem jól emlékszik a maszkra, mert abból szerinte a szemek, az orr és az ajkak is kiválóan látszódtak. Tehát ismét egy fizikai törvénybe ütköző felismerés. Azokra a részletekre lehet emlékezni, amelyeket a maszk jól fedett. Mivel remélhetően a rendőrség legfontosabb hírforrásai nem a javas- és látóasszonyok, ez az eljárás igazolta, hogy csakis a klasszikus newtoni és einsteini fizika törvényei nem lehetnek igazak. Amit egybe-hangzóan és következetesen megerősítettek az ügyészségek és a bíróságok is, akik nem találták lehetetlennek a "látható láthatatlant".

3.   Az ügyészek és bírók azt feltételezik, hogy az elkövető elfutva a tetthelyről, utolsó lehetőségeként, - hogy valamikor végre magára terelje a gyanút -, még kinyitotta Renner Erika postaszekrényét. Márciusban kivette onnan a január óta ott lapuló A4 méretű neki címzett NAV adóirat-borítékját, hogy majd egy hónap múlva, a harmadszori házkutatás során azt, a már mások által használt Krisztián volt főigazgatói íróasztalában végre megtalálják. Vajon hogyan sikerült nem észrevenni két gondo-san végzett házkutatás során kiválogatott és lefoglalt bolti bizonylatok mellett "lapuló" A4 mérető NAV- borítékot? Az újabb felfedezés "tiszta-ságát" Krisztián Munkáltatójának jelenléte és aláírása is igazolta. Neki sem jelentett kérdést, hogy estéről reggelre odaillant egy bűnjel. Pedig ő az iroda emeletén lakik, és van egy megbízható PALESZ kutyája, aki mindig jelzi, ha nem ismerős járkál a folyosón.

Talán megértik, hogy nem alaptalan a sejtésem, ha ez a NAV-boríték a bűncselekmény után, - hasonlóan a listába felvett, érte kártérítést felszá-mított, de el nem lopott laptophoz és PS3 játékgéphez -, még Renner Erika lakásában, vagy legalább is valaki "előrelátó gondoskodó" kezében volt. Ha csak nem, a bűncselekmény előtti napokban jó előre "összeké-szítették" a későbbi terhelőnek szánt bűnjeleket, hogy majd spontán itt-ott "megtalálják" azokat. Ahogyan "megtaláltak" Krisztián és minden tanú távollétében, a nem tulajdonában levő gépkocsiban egy, a szükséges minimális dózis harmada köbtartalmú használt injekciós fecskendőt, vagy "megtalálták" az állítólag már egy hónapja az iroda padlóján érintetlenül fekvő kulcscsomót is. Ez utóbbit a sértett valamilyen okból nem volt hajlandó később sem magáénak elismerni. Még akkor sem, amikor a nyomozónő hazug módon figyelmeztette, hogy "már azonosították" a lakásán Krisztián DNS-ét. A kulcsokat soha nem próbálták ki. A nyomozónőt nem marasztalták el. - De maradt a vádpont!

levelszekreny.JPG

A Koronatanú közvetlenül a levélszekrények mellett állt

Mivel a Koronatanú a lépcsőfordulóban állt, amikor lerohant az elkövető, talán észlelte volna, hogy az megállt és matatott a levélszekrények között. Nyomósabb emléket hagyott volna, ha a negyedik, vagy ötödik kezében kikészített kulcsával kinyit egy levelesládát. De ilyesmire nem emlékezett. - Tehát ismét valami nem stimmel vele kapcsolatban a fizika világában. Ha csak nem elérve a Koronatanút, váratlanul szublimálódott!

4.   Horribile dictu, amikor a rendőrségre vitték Krisztiánt, elvették tőle a saját budaörsi házának, Bécsi-úti bérleményének, a kórház bejárati, és irodájának kulcsait tartalmazó kulcscsomóját. Ezt úgy ahogy volt egyben "6"-os sorszám alatt, "Renner Erika kulcsa"  megjegyzéssel iktatták a bűnjelek közé, amit később a sértett külön is kifogásolt. Megjegyzem, ekkor a "becsületes" nyomozónő elismerte, ő nem tudja mitől lenne az Erikáé. De maradt a bejegyzés! Meg minden bűncselekmény amit ebből lehet következtetni.

kulcscsomo_1.JPG

Részlet Krisztiántól 2013.03.16-án lefoglalt tárgyak listájából

Nemrég történt, hogy visszaadták ezt a "6"-os sorszám alatt lefoglalt kulcscsomót. Már egyik zárba sem illenek. Van rajta lakat, bőrönd, biciklizár, motorkerékpár, meg tudja isten hova való kulcs. De egyik sem a sajátja. Amit elvettek tőle, azon két speciális kulcs is volt, amelyeket egyedileg használhatott a kórházépület bejárataihoz. Még a szokásos kulcstartó figurája sincs rajta. Ez aztán a követhető bűnjelkezelés! Lehet-séges, hogy valaki rossz kulcscsomót "adott le"? Talán új fizikai jelenség, hogy ha nem használnak egy kulcsot 5 évig, akkor megváltozik a formája és a fogazata? Bármi is történt, nem ad magyarázatot arra, honnan tudták, hogy a lefoglalt kulcs "Renner Erikáé"? - Mindezek a kételyek csak bennünk merültek fel, és nem a bíróságban, akinek kötelessége lenne minden kétséget eloszlatni. De lehet hogy azt válaszolná, ennek nincs jelentősége, ez nem súlyponti-, hanem csak kulcskérdés.

Legalább kipróbálták volna valaha a lefoglalt kulcsokat! - De nem tették, mert vélhetően a nyomozók pontosan tudták, hogy azok nem oda valók. Ránézésre is, egyike sem a hevederzárhoz tartozó, speciális biztonsági kulcs! Jobb azért, ha írásban marad a gyanú - gondolhatták! - Talán még mindig a rendőrségen van Krisztián kulcscsomója, vagy esetleg a bejegyzésből következtethetően azt Renner Erikának adták?

Megjegyzem, egyszer megkerestem a hevederzár gyártóját, tudakolva, hogy miként lehet az általuk gyártott biztonsági zárhoz tartozó kulcsot másolni? Nem kell megfogódzkodni, szerintük ehhez nem csak egy másolandó kulcsra van szükség, hanem egy gyári eredeti hitelesí-tő kódra, vagy a leszerelt zárra. - Ennyit Renner Erika hazugságáról, hogy napközben Krisztián lemásoltatta magának a lakáskulcsát!

Konzultálva tapasztalt nyomozókkal megnyugtattak: Ilyen "fogások" még beleférnek az eredményes nyomozásokba; Nem ismerjük a rendőrök terhelését; A bírók sem ellenőrizhetnek minden részletet; Mindenkin nagy a nyomás, a megfelelés kényszere; Meg kellene érteni őket; Ha már belekezdtek, valakit csak el kell ítélni! - Nem igaz?

Nem fárasztom a részletes történeteinkkel, de ide passzol. Az 50-es években házkutatás során mindenáron pisztolyt akartak találni a wc-tartályunkban. Nagymama szerencsére időben észrevette a nyomozó különleges "diaré"-ját, és elintézte a már feltehetően "nevünkön nyilván-tartott műtárgy" sorsát az udvari pottyantóban. Miután dolguk végezet-lenül elmentek, később visszajött az ávós, hogy adjuk vissza a pisztolyt, mert neki el kell számolnia vele! Remélhetően valahogy csak elrendezték a bakit. - Bezzeg a Krisztiántól jegyzőkönyv szerint levett, de a rendőrök szerint "soha sem volt" 2db. DNS mintájával nem kellett a nyomozó hatóságnak elszámolnia! Valóban szerencse, hogy nem találták meg azokat a lépcsőkorlátra, vagy Renner Erika levelesládájára kenve!

5.  Nem kattant az ajtó, nem szólt a zár, még a kutya sem mozdult

Több helyen is bemutattam már, hogy a mindig igazat mondó Renner Erika tanúvallomásával ellentétben a bejárati ajtajukon nem volt kívülről kilincs. Csak egy merev fogógomb, mint vagy százezer más panellakásnál ismert. Az alsó zárban egy "nyelves" kulccsal lehetett a kilincs nyelvét mozgatni. (Ezt pontosan leírta B.Sz.Csilla tanú.) Ezért, ha valaki elmegy, akkor minden esetben a behúzás során kattannia kell az ajtónak. Ami nem meglepő módon, a csöndes, zárt lépcsőházban attól 5-6 méterre akár hallható is lehet. Talán jobban, mint ahogyan ha-tározottan felfigyelt a denevérfülü Koronatanú a kutya "nemugatására", amit a bíróságok az eljárás során kiválónak bizonyult hallásérzékelésére hagyatkozva, mérlegelés nélkül meggyőző érvként fel is használtak Krisztián ellen. De ne próbálják megfejteni, hogy mi lehetett ennek a logikája, mert az nincs. Nincs köze a fizikához vagy biológiához. Esetleg valamilyen kórtan tudna rá válaszolni.

A hevederzár bezárása is feltehetően hallható volt, hiszen az alsó küszöbbe és a felső ajtótokba szúródik a heveder, mozgatva az egész 2m hosszú fémtokon belüli szerkezetet. A Koronatanú a földszintről nem kettesével szedte felfelé a lépcsőket, így jóval lassabban érkezett az első pihenőig, mint amilyen gyorsnak feltételezte az elkövető lerohanását. Már egészen közel lehetett a találkozás helyéhez, amikor az elkövető becsukta és bezárta az ajtót. Így annak zörejét hallania kellett volna. Ha csak a hang nem terjedt abban a térben a fizika törvényét megtagadva "teljesen hangtalanul, csöndben", ami viszont nem okozott problémát az arisztotelészi logika szabályai szerint következtető pártatlan ítészeknek.

heveder_1.JPGBejárati ajtó a leszerelt függőleges hevederek kopás-nyomával és a bent hagyott zárral (pirossal jelölve)

6.  Jobb ma eltüntetni egy nyomot, mint holnap magyarázkodni

Itt utalnom kell arra a talányra is, hogy H.Gábor elvált férjnek miért volt olyan sürgős azonnal leszerelni a teljes hevederzár szerkezetet úgy, hogy közben magát a cilinder zárat bent hagyta az ajtóban, amivel önma-gában nem lehetett semmit kezdeni? Talán "csapdát állítottak" ezzel az elkövetőnek, hátha valahogy még aznap visszatér a tetthelyre és óvat-lanul bedugja a hevederzár kulcsát? És akkor végre lecsaphatnak rá? - Mert ugye tele van az eljárás falakon keresztüli "szellemjárásokkal", tuti lidércélményekkel. Főleg, amikor Krisztián éppen fogdában volt. 

Biztos vagyok benne, hogy H.Gábor megfontoltan szerelte le azonnal a hevederzárat. Az sem véletlen, hogy gyakorlatilag érdemi tanúvallomást nem kellett tennie. Az iratok szerint nem titok, hogy a 3.ker.Rk. legénységével, mint judos társaival személyesen jóban volt. Talán ők adták neki a tippet, hogy az ajtófélfán hagyott "sumós" medvetalp-, és a hevederzáron rögzített nyomok akár tőle is származhatnak. Ami viszont adott esetben erősen kellemetlen lenne a továbbiakban. - Elvégre nem azért dolgoztak a nyomozók eddig hatékonyan, hogy megbotoljanak már a bejárati ajtóban! Zavaros ettől függetlenül is a történet, hogy az elkövető távozása után ki járhatott még a lakáson? B.Attila új partner hivatkozik tanúvallomásában arra, hogy egész délelőtt nem volt elérhető H,Gábor egyik megadott hivatali telefonszámán sem. Miközben ő három órán át eredménytelenül hívta a Mentőszolgálatot!. Nem valószínű, hogy H.Gábor és B.Attila együtt sörözve vártak volna a Happy-Facer ivópult-jánál, amíg az elkövető "levonul" a lakásból és feltűnik az utcasarkon.

7.  Akusztikus akadályok nyelvi fordítóként működnek

Mit gondol az Olvasó, ha az elkövető tudja, hogy a lépcsőfordulóban várja őt egy "szemtanú", akkor találkozni akar vele és elindul lefelé? Nyilván a lefelé robogása végén vette észre. Közben, már csak a lendü-lete miatt sem fordulhatott vissza. (Ez is fizika!) Az ügyészség szerint viszont a "gondosan, minden részletében előre kimunkált és jól begyako-rolt terve" alapján megtévesztésül szólt idegen hangzású nyelven és helytelen szóhasználattal. Szerintem sokkal egyszerűbb arra gondolni, hogy Renner Erikától is az első lerögzített benyomás az "idegen nyelven beszélt" volt. Ami azt jelenti, hogy a felettébb izmos testalkatán túl a hangja, különleges szóhasználata volt a legjellemzőbb. Már igazán gyermeteg dolog a bíróságok feltevése, hogy ezt a hatást, a ragozatlan szavak felcserélését egy bordásan kötött maszknak vagy hangtorzí-tásnak a segítségével lehet elérni. Való igaz, hogy rendkívüli jelenségek is segítették a Koronatanú szakértelmét, amikor nem Krisztiánban, ha-nem két különböző nyomozóban is a 9 hónappal korábban elváltoztatott beszédet vélte felismerni. Bár ez az akusztikának és a viselkedési sajá-tosságoknak is szögesen ellentmondó jelenség lenne, mégis az eljáró szervek maguk teremtette új világképébe probléma nélkül, bizonyító erővel belefért. 

Persze a bulvár szereti az ilyen ezoterikus történeteket. Szalagcímben hitelt is ad nekik. Növeli a példányszámot, és egyben tereli a bíróságot is a "tömeg-igény" megoldása felé. ("Akasszuk fel!" - hangzik fel a Valahol Európában.) Idővel már mindenki látja a király új ruháját. Biztosan tudja, hogy ki az elkövető. Kétség nem fér hozzá, Krisztián az. "Hiszen megírta az újság!" - szól az ismerős érv. Ekkor már szó sincs manipulált képze-let szárnyalásáról. Beáll a totális tömegpszichózis állapota. Mindenki egyformán lát. Már nincs szükség gondolkodásra, mert az eltérő lenne a többségi, a "main stream"-véleménytől.

Semmi sem menti az igazságszolgáltatás szerveit

Mindent megtettek annak érdekében, hogy ne kelljen szembesülni az újabb bírósági eljárás törvényszegéseivel, és ordító hibáival. Feltehetően ebben a Kúria is partner volt. Inkább felvállalta, hogy ésszerű alapot nélkülöző következtetésekkel nem foglalkozik arra hivatkozva, hogy megváltozott a törvény.Ha viszont a törvény olyan, hogy "törvénytelen" lépésekkel ki lehet játszani, és ezért nem lehet senkit felelősségre vonni, akkor nyugodtan koncepciós perbe fogható bárki, csak el kell jutni a második bírósági szakaszig.

Új világképet alapozott meg a bíróság

Jogértelmezés szerint a jogerős ítélet maga a tiszta igazság, amit nem szabad kétségbe vonni. Esetünkben ez azt jelenti, hogy azok a termé-szeti összefüggések, amelyeket nem megkerülte, hanem éppen azokra alapozta a hármas fokozatú magyar igazságszolgáltatás, alkotmányos alapjogokat nem sértő módon a végső döntését, valójában egy új világ-kép, fizikai és biológiai valóság létét igazolják. Ez nagyobb szemléletbeli változást jelent, mint amikor a ptolemaioszi világképet felváltotta a koper-nikuszi. Ebben már a newtoni és einsteini fizikát meghaladó szabályok lesznek érvényesek. Nem is beszélve a biológiáról és fiziológiáról! Mint:

  • Adott út hosszabb idő alatt csak nagyobb sebességgel tehető meg. A bíróság szerint a Forma1-et mindig a leglassabb autó fogja nyeri.
  • Egy alakzat jobban látható, ha valami teljesen eltakarja.  Látásjavító műtét helyett használjon hegesztőszemüveget! - javasolja.
  • Az emberi szem nem reagál az erős fényintenzitás változásra. Nézzen nyugodtan a Napba vagy villámba, mert nem vakul meg! Sőt, még jobban fog látni! - javasolja.
  • Sötétben a szürke élénk színesnek látszik. Sokat nyer vele a filmes szakma. Elég fekete-fehér felvételt készíteni. Majd színesnek látják.
  • A hangkép emlékek mindig a forrástól eltérő személyt azonosítják. Az operában nem az énekest halljuk, hanem két nyomozó duettjét.
  • Ha nem értjük az idegen szót, szinkrontolmács helyett tegyünk a hangfalra vagy a mikrofonra bordásan kötött fekete maszkot! Automati-kus, ingyenes szövegfordítónak is kiválóan használható.
  • Idő múlásával a memória jobban felidézi a meg sem történtet. A bíróság szerint történészek helyett jobb ha a 100-évesek Klubja, vagy Csipke Rózsika írja a történelem tankönyveket.
  • Bizonyos személy egyszerre két eltérő helyen is lehet. Majd a bíróság dönti el, hogy hol volt valójában. Nem azok akik ott látták.

Ez lesz a Szép Új Világ, amihez hasonló őrültségek és visszaélések Bulgakov szerint már előfordultak a diktatúrák történetében.

Érdeklődéssel fogom követni, hogy majd a megújuló keretek között működő MTA mikor fogja Nobel-díjra javasolni az eljáró bírói tanácsokat, akik igazi, nyakkendős úttörőkként felvállalták egy új, "free-style" világkép és következtetési mód kidolgozását és alkalmazását.

Mint konzervatív felfogású viszont maradok Einstein, Heisenber, Fermi, Pauli és Rovelli világképénél. Egyben nyomatékosan felhívom figyelmét: Ne nézzen hegesztőszemüveg nélkül a Napba vagy villámba, mert megvakulhat! - Vagy legalább is olyasmit vél látni, ami nem létezik.

Véleményem szerint, szükségszerűen nem kell minden általános iskolai ismeretet elfelejteni ahhoz, hogy valakiből jó rendőr, ügyész, vagy becsü-letes bíró legyen. Nem hiszem, hogy ez lenne az életpálya-követelmény.

Következik: Hamisírás, hamisítás I. rész