NYUSZI KALAPBÓL, NAV-BORÍTÉK A FIÓKBÓL

nav_nyuszi_1.JPG

Ajánlott idézetek a koncepciós perek felismeréséhez:

  • Olyan jogellenes, törvénysértő eljárás, ahol előre kigondolt hamis vádak, bizonyítékok, kikényszerített vallomások alapján hoznak előre elkészített ítéletet. (idegen-szavak.hu)
  • A kirakatperek alapja egy olyan valós esemény, személy, akár kon-struált bűncselekmény, amelyre fel lehet fűzni történeteket, amelyeket már nem a valóság, hanem az emberi képzelet teremt.
  • A koncepciós per lebonyolításához szükség van nyomozó ható-ságra és ügyészségre, amelyek "előállítják" a vádat, amit a bíróság megkérdőjelezés nélkül bizonyítani fog. Már a bírósági ítélet előtt dön-tést hoznak: bűnös az, akit annak neveznek. Ehhez igénybe veszik a médiák közvélekedést befolyásoló szerepét. Amolyan társadalmi elvárássá teszik az ítéletet.
  • "Az Európai Parlament úgynevezett Sargentini-jelentésének vitájában koncepciós eljárással állunk szemben, amelyben a tények és a tartalmi elemek kevés szerepet játszanak" - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő  Brüsszelben. Vajon miért fáj a Kormány-nak, ha vele szemben alkalmazzák a Krisztián ellen jól bevált mód-szert: tények elhallgatását, kettős mércét és valótlan állításokat?

A bíróság fontos bizonyítékként értékelte, hogy Krisztián letartóztatását követő egy hónap után irodájának asztalfiókjában, a harmadik ház-kutatás során végre találtak egy nagyalakú, A4-es borítékot az éves adóbevallás formanyomtatványaival, Renner Erika lakására címezve. A bíróság minden kétséget kizáróan bizonyítottnak vizionálta, hogy a borítékot Krisztián vette magához a támadás előtt vagy éppen kifelé menet, amikor a levélszekrény mellett találkozott 3 másodpercre a bíróság kedvencéval, a Koronatanúval. Talán már nem volt elég ideje, hogy az ellopott telefonokat ugyanakkor a levelesszekrénybe helyezze, és ezért - a gyanú szerint - gondoskodott arról, hogy egy héten belül valaki eladja a békásmegyeri piacon. Csak ez a történet is ezer sebből vérzik.

HARMADSZORRA CSAK "ELŐKERÜL" VALAMI A FIÓKBÓL!

A bűnesetet követő első napon a fiam kórházi dolgozószobájában két házkutatást is tartottak. Az  iroda nem nagyobb 15m2-nél. Nem egy napi 100 kamiont ellátó logisztikai raktár. A házkutatások alaposak voltak, hiszen maga Kozma Imre atya írta alá dr.Bene Krisztián helyett az értesítő határozatot. Ő az Irgalmas Rend magyarországi egyetlen képviselője, a Kórház rendi tulajdonosának a megbízottja. Krisztián volt Munkáltatója. Mondhatjuk úgy is, hogy ő a Gazda. Ugyanazon az emeleten lakik, ahol a folyosó másik végén a főigazgatói iroda található. Munkaidőn kívül is teljes rálátással bír a folyosón történő esetleges mozgásokra. Joga van bárhova bemenni. - Tehát, önmagában az aláírása is garancia kellett, hogy legyen az alapos, körültekintő, hiánytalanul elvégzett első két kutakodás igazolására. És arra is, hogy illetéktelen személy nem juthatott be tudtán kívül, munkaidőn túl a lezárt irodába.

20130313_fl_hazkutatas1.JPG……………………………………..

20130313_fl_hazkutatas2.JPG(Csak zárójelben jegyzem meg, nem tudni, hogy Krisztián beleegyezett volna az ő tudta és megkérdezése nélkül a nevében kitöltött "panasszal nem élek 8 napon belül" kijelentésbe, ami időben nem jutott a tudomá-sára, és amit helyette, az ő nevében "megelőlegezett" az atya.

Korábban Krisztián fiókjából leltárba vettek apró ATM-es készpénz-felvételi bizonylatokat, Decathlonos nyugtákat, és találtak egy szerződést is, ahol valamelyik lapon a szövegben eldugva szerepelt Renner Erika neve (amiről később kiderült, hogy hónapokkal azelőtt Erika adta Krisz-tiánnak, hogy segítsen neki egy olcsóbb telefoncsoporthoz csatlakozni.) Tehát a házkutatások alaposak voltak, az íróasztalt felforgatták, átku-tatták, alaposan felleltározták. A nyomozógárda, miután másodszor is végzett, az irodát és a fiókot nem zárta le, nem pecsételte le. Úgy gondolhatták, hogy most már egy életre végeztek vele. Lehet taka-rítani. Így a szobát a kórház vezetői a továbbiakban használták, rendsze-res értekezleteket tartottak itt. Később a titkárságvezető nyilatkozott is arról, hogy a főorvosok és ő is rendszeresen használta a mosdót. Napon-ta takarította a takarító személyzet. Külön bejárata is van az irodának a folyosóról. Tehát nem kell zaklatni a titkárságot, ha valaki csak  éppen be akar oda menni, akár még az előző éjszaka "valamit" elrejteni.   

Makrancos kórházi dolgozók nem értették: hallgatni kellett volna

Idézni kell 2013. április 4.-ét (nem a felszabadulás évfordulóját), amikor "halaszthatatlan", rajtaütés-szerű cselekményként este 20 órakor értesí-tést küldött a 3.ker.Rk. dr.Bánáti János ügyvéd már órák óta nyugovóra tért irodájának faxára, hogy másnap kihallgatnak a kórházból vagy 30 dolgozót a 700-ból, és ezen az aktuson részt vehetnek. Mert ugye, mindent csak törvényesen és időarányosan cselekszenek!

aprilis5.JPGMinek alapján választották ki a harmincat azt csak sejteni lehet. (Talán nem valakinek a "júdáspénze" volt a meghatározó?) A kórház éjszaka is üzemel ha csökkentett ügyeletes szakszemélyzettel, akiknek szerepe és neve most fel sem merült. De "kicsire nem kell adni", mint ahogyan megtanultam a bíróságoktól, ha problémás eset fordul elő. A tanúk előállítása meg is történt. Sőt, mire dr.Bánáti kezébe került a fax, és a folyó ügyek mellett talált még egy kollégát akivel beestek a Tímár utcai kihallgató helyiségek valamelyikébe, gyakorlatilag már túl voltak a rend-őrök azokon a tanúkon, akik érdemben nyilatkoztak Krisztiánnal történt találkozásukról. Volt akit megfenyegettek hazugságvizsgáló drótjainak rákötésével, mivel merte azt mondani, hogy éppen 8 óra körül köszönt rá a liftnél Krisztián.

Láthatóan ez a dolgozói réteg nem olvassa a napi bulvárt, mert már ko-rábban megírták, hogy a dolgozók nem igazolták Krisztián alibijét. Nem is ismerik a főigazgatót. Kiderült, a rendőrkapitányság már a kihallgatások elött felterjesztette az "eredményt" a bíróságnak, hogy a tanúk nem is-merték az igazgatót, nem erősítették meg az alibijét. Persze akkor mi szükség volt erre a  "beszállítósdi" külön cirkuszra?

Mivel a második móri ügyért felelős nyomozók minden áron meg akarták hosszabbítani a fiam előzetes letartóztatását, és a tanúkihallgatás nem volt sikeresnek mondóható, ezért egy hónappal a támadás és a két előző házkutatás után, 2013. április 10-én „spontán” házkutatást szerveztek. - Kellett az eredmény!

Éjszakai szellemjárás után eredményes a reggeli házkutatás

Nem lehet tudni, de alappal feltételezhető, hogy az utolsó éjszaka volt szellemjárás a folyosón, aminek az eredménye reggelre meg is lett. Érdekes, hogy a Gazda PALESZ kutyája nem ugatott éjjel, mint ahogyan észlelte 9 hónap emlékezetkiesés után a bíróság Koronatanúja Renner Erika kutyájának a "nem-viselkedését". Sőt, - mint megtudtam - PALESZ azon reggel még kerülte is a kórházat. De láss csodát! A bejelentett házkutatás során a rendőrség „legnagyobb meglepetésére”, ugyanabban a fiókban, ahonnan az incifinci nyugtákat egy hónappal azelőtt kétszer is leltárba vették, váratlanul találtak egy nagyalakú, A4-es méretű NAV-os borítékot, Renner Erikának címezve.

Állítólag a rendőrség néha együttműködik "látóasszonyokkal", akik jó tippeket szoktak adni. No itt nem lehet a Koronatanúra gondolni, hiszen őt nevének első előfordulásához képest a BRFK 9 hónappal később találta meg a forrónyomos iratokban. Legjobb esetben egy állat-ra, mondjuk első saccra a Gazda PALESZ-nevü bulldogjára, amelynek előző napi somfordálása nem keltett senkiben nagyobb figyelmet.

iroasztal2.jpg

Kimerítő lehetett a képen látható "hatalmas főnöki lakosztályban" a pindur íróasztal kétszeri átkutatása. Érthetően kellett egy harmadik.

A rendőrök elégedetten nyugtázták, hogy a házkutatás – harmadszorra – eredményre vezetett.  A nyomozást felügyelő ügyész pedig szintén nagy örömmel vette tudomásul, hogy lám, minden kétséget kizáró bizonyí-tékot találtak Krisztián ellen, hiszen ezt a borítékot csak ő vehette ki Erika postaládájából, miután megtámadta, és elvette a kulcsait is.  Vastagon is szedték a jegyzőkönyvben a váratlan eredményt.

Biztosan szakszerű, hogy a precízen dolgozó nyomozóknak nem kell a pecsét feltörésével pepecselniük, ha esetleg visszamennek egy házku-tatásra. És az is biztosan normális, szakmailag indokolt eljárás, hogy a rendőrök – mint a hazajáró lelkek – vissza-vissza térnek házkutatni a nyitva maradt szobákba, sose lehet tudni, mit talál egy alapos rendőr egy kétszer már jegyzőkönyvezetten átkutatott fiókban. Mert ne gondoljuk, hogy a kis nyugták között nem bújhat meg egy A4-es boríték – hiszen itt is megbújt, nem igaz?

Újabb bizonyíték arra, hogy a magyar rendőrök, ügyészek és bírák más fizikai világban élnek, mint más honpolgárok. Számukra teljesen normá-lis, hogy egy tenyérnyi borítékban elbújhat akár egy elefánt is. Csak el kell képzelni, és máris igaz!

Csakhogy ez nem egy paródia. Ez egy nyomozás egy brutális bűncse-lekmény ügyében. Mégis, a magyar rendőrök a legkomolyabban, 100%-ig szakmai alapon képesek azt állítani, hogy egy nyitott iroda íróasz-talában kétszer sikerült nem észrevenniük egy A4-es borítékot, egy olyan fiókban, amelyben kizárólag kis alakú papírok voltak, boríték nél-kül. És nem lehet elégszer hangsúlyozni, ez a fiók egy olyan szobában volt, ahova bárki bemehetett 30 napon át, de ez nem érdekes, mert csakis Krisztián tehette oda, tehát ő a bűnös. Az meg természetesen fel sem merül, hogy a korábbi házkutatások során felvételeket kellett volna készíteniük az átvizsgálás elötti és utáni fiókállapotról. Mert magyar rendőr becsületes, aki soha sem változtatna fióktartalmat! 

Az is furcsa, hogy miért gondolták a nyomozók, hogy találnak még valami eddig fel nem let bizonyítékot a fiókban? A szabályzatok szerint egy szakszerűen elvégzett első házkutatás után csak új információ alapján mehetnek vissza újból átvizsgálni a terepet. Ez esetben a jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem volt új információ. Honnan tudták a nyomozók, hogy keresni kell valamit a tárva-nyitva hagyott irodá-ban? - Esetleg egy szavahihető valaki értesítette a nyomozókat, hogy holnap már érdemes lesz újra kutakodni? Vagy esetleg meghal-lották PALESZ kutya vonyítását, ami gyanússá tette a fiókot? 

KONCEPCIÓS ELJÁRÁSBAN MENTŐ TANÚKRA NINCS SZÜKSÉG

Ezek után talán nem meglepő, hogy az elfogulatlan és alapos rendőrök nem kérdezték ki a támadás másnapján jelentkező kórházi dolgozókat, akik épp azt akarták elmondani, hogy a fiamat látták a kórházban a támadás időpontjában.  Csak négy hét után hallgatták ki őket, és az ő vallomásuk rossz hír volt a rendőröknek, mert az semmiképp nem illett a koncepcióba, hogy a kiszemelt bűnösnek, Krisztiánnak van alibije. A tanúvallomásukat sikerült is jelentéktelenné minősíteni, mert ezek értékelésénél a nyomozók, sőt, még a bíró is emlegette a felejtés és bizonytalanság lehetőségét, ami ellentétben az 1. sz. tanú – tudják, a koronatanú néni – esetében fel sem merült. Sőt, a néni 9 hónappal későbbi, váratlanul egyre pontosabb és részletesebb vallomását megkérdőjelezhetetlenül hitelesnek fogadták el. 

A bíróságokat nem zavarta, hogy a Renner Erika nevére címzett nagyalakú boríték hogyan lehetett láthatatlan az incifinci bizonylatok között az első két házkutatás idején. Ki és hogyan érte el, hogy csak a harmadik házkutatásra vált láthatóvá ugyanabban a fiókban.  

Azt sem vizsgálták, hogy rajta van-e Krisztián ujjlenyomata a borítékon. Természetesen azt sem, hogy ha az övé nincs rajta, akkor esetleg valaki más ujjlenyomata rajta van-e, és az a valaki ki lehet? De sajnos Magyarországon sem ezek nem egyediek, mint az sem, hogy a gyanúsított távollétében megjelennek furcsa új bizonyítékok, mint azt láttuk a legfrissebb „kémügynél” is. 

Gyatra koncepciós eljárás. Mit keresne a tettes a postaládában?

Gondoljon bele, mit tenne, ha mindez Önnel történne meg? Elviszik, letartóztatják, majd egy hónappal később munkahelyén maradt fiókjából előszednek egy borítékot, ami addig láthatatlan volt. Azt állítják, hogy ezt a borítékot Ön rejtette oda, miután megtámadta a volt szeretőjét. Ez mennyire ostoba és felesleges cselekedet lett volna. Senki nem tette fel azt a kérdést, miért vacakolna a tettes a postaládánál, ahelyett, hogy a lehető leghamarabb elhagyná a helyszínt és a környéket. Miért koc-káztatná, hogy valaki meglátja; vajon miért kellene épp egy adóbevallást kivenni a postaládából? Miért éppen a SAJÁT munkahelyi fiókjában rejtené el, ahelyett, hogy útközben széttépné és bedobná egy kukába; vagy miért nem tette az iratmegsemmisítőbe? De mivel ez a képtelenség megtörtént, át kell gondolni a magyar nyomozói és ügyészi szervek magas szakmai színvonaláról vizionált képet. Ha éppen nem azzal kell szembesülni, hogy az eredmény érdekében képesek hitvány csalásokra és egymással összejátszásra.

Mit bizonyítana ha az elkövető a bűntény előtt vette volna ki a borítékot? "Hónapokon át alaposan kimunkált" támadásra készült, (mint ahogyan az ügyészség feltételezi) és ezért akarta eltüntetni az adóbevallást? Azzal vezette volna félre a nyomozókat, hogy ellopja az SZJA-formanyom-tatványt? Két hónapon át rendszeresen bejárt a lépcsőházba, hogy válogasson a postaládába dobott levelek közül? Nem inkább arról van szó, hogy valaki ezzel a levéllel akart konstruálni bizonyítékot Krisztián ellen, mint ahogyan lelepleződött a gépkocsiba rejtett, majd eltünt injekcióstű esetében is? - Az ilyen kérdések azonban Magyarországon nem merülnek fel egy nyomozás során, mert ami nem illik a koncepcióba, az nincs is. Ha valaki itthon a vádlottak padjára kerül, 97% az esélye, hogy elítéljék, és ez nem a brilliáns nyomozói, vagy ügyészi munka terméke, hanem az egész magyar rendszer termeli ki – egyszerűen ez így kényelmes.  Így lehet közösen pezsgőt bontani az év végén egymás vállát verve.

Amit viszont valóban rejtett a fiók korábban éveken át

A fiam íróasztalfiókjának van egy másik, valódi, és egyben szimbolikus története is.  Amikor Krisztián sok évvel ezelőtt véglegesen átvette a főigazgatói széket, elődjének íróasztalában voltak még iratok. Mielőtt kidobta volna, átnézte azokat, és közöttük megtalálta a sokak által ismert Kozma Imre atya jóval korábbi, porosodó kardiológiai leletét. Meglepetten látta, hogy a lelet alapján az atya súlyos állapotban van, már évek óta operálni kellett volna. Krisztián rögtön összehívta konzíliumra a kórház kardiológus szakorvosait. Megállapították, hogy valóban nem lehet halasztani a műtétet, így az atyát hamarosan megoperáltak Pécsett, ahol mi is meglátogattuk őt a feleségemmel. Kozma atya Krisztiánnak köszönhetően szerencsésen meggyógyult. Büszke vagyok, hogy Krisztián ebben az esetben is a hivatásához és orvosi esküjéhez hűen cselekedett. Nem járt utána, hogy a kardiológus professzor elődje miért tartotta vissza a leletet?.

Kulcskérdések

Ennek az eredményesnek minősített napnak volt más "sikere" is. Nevezetesen egy véletlenül hónapok óta az iroda padlóján háborítatlanul maradt kulccsomó, amit senki sem vett fel a földről, senki sem rúgta arrébb, és így amit a fürkész képességű nyomozók azonnal, mint Renner Erika kulcsait vették jegyzékbe. Hogy honnan volt nekik ilyen tudásuk anélkül is hogy vala is ellenőriztek volna bármilyen kulcs hovatartozását, azt az én fantáziám már csak gyanusítással tudná elképzelni. De erről az epizódról majd egy másik bejegyzésben írok, mert az eddigi gyomor-forgató eseményeket előbb meg kell emésztenia a Tisztelt Olvasónak.

JOGÁLLAMBAN ÉLÜNK-E?

ahol a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szervei minden következmény nélkül sérthetik meg a szakmai- és jogszabályokat; ahol valótlant és iratellenest állíthatnak, hamisan következtethetnek, csak hogy valakit elítéljenek.

Következik: Már egy héten belül, húsvétkor megszólalt az elrabolt telefon