2014. júliusában megszüntették Krisztiánnal szemben a nyomozást. Az egyik legerősebb indok ez volt: nehezen elképzelhető – rendőri nyelven életszerűtlen – hogy valaki ne ismerje fel a támadóját, akivel kb. 10 percet beszélget, ha ez a támadó egy közeli ismerőse, akivel 6 éves kora óta ismerik egymást, és akivel több mint 5 évig a közelmúltban együtt jártak. Ahogy Krisztián első ügyvédje, Bánáti János mondta a védőbeszédében: „nem egy egyéjszakás kalandot nem ismert fel, hanem azt a férfit, akivel 5 éven át intim kapcsolatban volt.” Nem véletlen, hogy ez sok embernek a fantáziáját megmozgatta. Már a kezelőorvosa is hitetlenül csóválta fejét és nyilatkozta, hogy ez azért eléggé furcsa, mi több, hihetetlen. A fiam ennek ellenére mai is börtönben van, mert a bíróság a következő érvvel söpörte félre ezt a vörösen villogó kérdőjelet: a sértettnek nem volt ideje és alkalma megfigyelni az elkövetőt, és egyébként is sokkos állapotban volt. Csakhogy ez nem igaz, illetve, nem így igaz – az ördög itt is a részletekben van.

 Renner Erika kb. 10 percig beszélgetett a támadóval, és alaposan meg is figyelte

 Akkor most nézzük sorban, hogy Renner Erika hogyan mesélte el a történteket, milyen, apró részletekbe-menő leírást adott az elkövető ruházatáról, viselkedéséről, mozgásáról, beszédéről, miután sok-sok percen keresztül beszélgettek. Ez az első vallomása, ezt még az előtt tette, hogy azt hazudta volna neki a nyomozó, megtalálták a fiam DNS-ét a lakásában, és  mielőtt még előkerült volna a rejtélyes NAV-boríték.

(részletek Renner Erika 2013.03.14-i tanúvallomásából)

 Igen, jól látják, Renner Erika beszélgetett az elkövetővel, méghozzá hosszan, az elmondása és a bíróság szerint kb. 10 percig, nagyon pontosan leírta az öltözékét, a sisakját, a maszkját, a mozgását, még a szagát is meg tudta volna figyelni, ha ismerős lett volna. A nyomozó ekkor megkérdezte Renner Erikát, felismerte-e a támadó hangját. Erika azt válaszolta, nem ismerte fel. Erre  a rendőr hosszasan beszélt a fiamról, négyszer-ötször is kimondta a nevét, és többször kérdezte róla Erikát.

 Ez teljesen egybeesik a koronatanú vallomásával, aki szintén a támadó kiejtését tartotta furcsának:
(részlet a „koronatanú” 2013.12.03-i tanúvallomásából)

(Csak lábjegyzetben: persze, a koronatanú nem tudta azonosítani a fiam hangját - kétszer is egy rendőrt jelölt meg magabiztosan.)

 Ezek után nem rohantak, és próbálták felderíteni, hogy pl. az akkor szabadlábon “dolgozó”, szlovák ketaminos elmebeteg, Jozef B. taxisra illik-e a személyleírás, az ismeretlen tenyérlenyomat. Nem keresték az ellopott telefonokat, nem vizsgálták azok helyzetét, majd amikor belebotlottak, felderítetlenül hagyták a nyomokat.

 Renner Erika annyira tanácstalan volt a támadó kilétét illetően a kikérdezésekkor, hogy nyomatékosan kérte a rendőrséget, derítse ki, ki volt a tettes, és vonja felelősségre: Renner Erika csak az idő múlásával kezdte azt hinni, hogy Krisztián támadta meg

Mindezek után az ügyészég nem véletlenül írta 2014. júliusában a következőket:

 A hamis tanú spontán jelentkezik, és az ügyről nem tud semmit, mégis újraindítják a nyomozást

Az ügynek mégsem lett vége. Jött ugyanis egy névtelen telefonáló, aki spontán, előzetes rábeszélés nélkül, váratlanul jelentkezett Renner Erika ügyvédjénél, és akinek a hívását az ügyvéd véletlenül felvette.  Ez a telefonáló azért kereste meg Regász Máriát, mert mint ahogy a rendőrök kérdésére később elmondta, a bíróság csúnyán bánt vele korábban, és miután elolvasta a bűnügyekben viszonyítási pontnak méltán tekinthető, túlzásoktól, neaggyisten hazugságoktól mindig mentes Blikk egy cikkét, nagyon dühös lett.  A nő később azt is bevallotta a nyomozóknak, hogy fogalma sincs az egész bűncselekményről. Mindenesetre a hívása fordulatot vitt a történésekbe.

 A riporternő csodálkozott, mert egy nő becsukott szemmel is felismeri a pasiját, de elkergették

De térjünk vissza ahhoz, hogy Renner Erika egy olyan férfit nem tudott támadójaként azonosítani, akit 30 éve ismert, és akivel 5 évig érzelmi illetve szexuális kapcsolatban élt. Akivel esténként moziba vagy étterembe ment, akivel több ezer telefonhívást bonyolított, szóval, a sértett a barátját, a szerelmét, a szeretőjét nem ismerte fel az állítólagos támadójában.  Nem véletlen, hogy amikor az egyik tárgyalásnak vége lett, egy bulvárlap riporternője a bíróság előtt odament Renner Erikához, és megkérdezte, hogyhogy 10 perc beszélgetés alatt sem ismerte fel a pasiját, még ha az el is változtatta a hangját? Az újságírónő szerint egy asszony akár éjjel álmából felébresztve, fejjel lefelé is tudja, akár csak a férfi illatáról is, hogy a szeretője érkezett meg. Erre az Erikát kísérő NaNe képviselő – akiknek hangoztatott alapcéljával teljes mértékben egyetértek, – elkezdte lökdösni, rángatni az újságírónőt, elkezdte szagolgatni a nyakát és azt kiabálta, „nem érzem az illatod!” Az újságírónő rémülten elmenekült. Mint később elmondta, tényleg megijedt ettől a pszichotikus reakciótól, és semmiképp nem akart problémát, sem magának, sem Erikának. Hab a tortán, hogy végül nem tudta megírni cikkét, mert letiltották az ügyről, mondván, ez túl „necces” sztori.

Csak a magyar bíróság nem hiszi, hogy akik évekig együtt járnak, azok az átlagnál könnyebben és hamarabb felismerik egymást

Bár a magyar bíróság és a sajtó egy másodpercig nem furcsállotta a fentieket, hadd hívjam fel a figyelmet egy 1970-es évekbeli Columbo-epizódra. (az ominózus jelenet a 10. perc körül van) Úgy látszik, a világ fejlettebb felén már 40 évvel ezelőtt sem csodálkoztak azon, hogy akik intim kapcsolatban vannak, másodpercek alatt megérzik, kivel van dolguk. 

Ami meg a külföldi bérmunkában dolgozó elkövetőt illeti emlékeztetek éppen Renner Errika jogi képviselőjének váratlan kérdésére, ami valószínűleg sokkal közelebb járt a valósághoz. 

Következik: Alfonzó-képességű hasbeszélő a tettes?