"Romániában és Magyarországon néznek szembe a legtöbb, a függet-lenséget, így a független ítélkezést érő kihívásokkal a bírók. Ez derült többek között ki a Bírói Tanácsok Európai Hálózata friss jelentéséből." - olvashattuk az Indexen. A 2019. júniusában közzétett jelentésből megismerhetők a 25 európai országban folytatott vizsgálat részletezett eredményei. Egy meghatározott szempont-rendszer szerint kellett értékelni minden bírónak a munkakörülményeit és döntéseinek esetleges befolyásoltságát. Összesen 11335 bíró adott választ. A magyar bírók 16%-át teszi ki a 429 választadó. Többségük kiemelkedően romló folyamatnak minősíti a bírók különböző befolyásolásának alakulását. A többi nem mert, vagy nem akart válaszolni. 

A válaszadók 30% látja egyedi ügyekben a médiák befolyásoló szerepét. 40%-ra becsülik a kormányzat  és a hatóságok részéről történő befo-lyást. Ez nyilván kiemelten jelentkezik olyan ügyek esetében, amelyek médianyilvánosság előtt történnek, mint amilyen volt a Krisztián ellen folytatott eljárás. 

Miközben jogszabály rendelkezik, hogy büntetendő aki jogerős ítéletet megkérdőjelez, hihetetlen, hogy Európa bírái másként látják saját körül-ményeiket és befolyásoltságukat. Elképesztő állapotról ad látleletet a felmérés. Jelentős számú ítéletet nem a bíróság határozza meg, hanem egy befolyásoló külső akarat. Nem is beszélve arról, hogy egyáltalán mi kerül nyomozásra, vádemelésre, vagy milyen arányt tesznek ki a téves ítéletek! A felmérés egyáltalán nem tükrözi a megfelelési-kényszer beteg-ségben szenvedő néma bírók tapasztalatait, véleményét. Talán érthető is, hogy azonnal konferenciákat, intézkedéseket és új jogszabályokat javasolnak az igazságszolgáltatás vezetői, hogy befogják a nem kedvező kicsengésű önvallomást tevők száját. Szerintem ez az igazi befolyás, egy "i"-nélküli gazság.

BOTRÁNYOS MŰSZAVAK

A fősodrú médiák hatalmának növekedésével új jelenség alakult ki a világban. Rendre új szavak jelennek meg a közbeszédben. Ezzel együtt korábbi kifejezéseket szitokbeszédnek, jó esetben mint a maradi gondolkodás kifejezéseinek bélyegzik. Egyes fogalmakat "puhítanak", mint a közönséges hazugságot -"valótlan állítás"-sal helyettesítik. A közönséges talpnyalást - "szabálykövetés"-nek nevezik.

Utasítás helyett "iránymutatás"

A felmérésben használatos kifejezés egészen barátságossá teszi a bírók főnökei részéről jövő befolyásolást. Amit egy baráti, szakmai jó tanács-nak hangzó "útmutatásnak", "iránymutatásnak" említik. Atyai gondos-kodás kategóriájába illőnek tűnik, amikor a nagy tapasztalatú főnök kicsit kitágítja a szemeket arról, hogy az ügy kapcsán kikről is van szó, azoknak milyen magasabb érdekkörökhöz fűződnek kapcsolataik vannak. És ne adj isten, mi történne ha az elvárttól más irányt venne az ítélkezés. 

Krisztián ügyében is született iránymutatás, amikor a Kúria megsemmi-sítette a másodfokú bírósági eljárás ítéletét. Ez nem maradt ajtók mögött, hanem írásba foglalták. Arról szólt, hogy hibák tömegétől hemzsegő első-fokú ítéletet módosító másodfokú eljárás sem állapította meg a bűnössé-get. Amit felhozott, annak alapján nem lehet egy embert jogerősen elí-télni. A megismételt másodfokú eljárás egy cirkuszi aréna eladása lett a Kúria dísztermében. A lelátó  jó részét elfoglalták a kivégzést váró médiamunkások. dr.Újvári bíró, mint cirkuszigazgató, igazi magas színé-szi teljesítményt próbált felmutatni. Folyamatosan hivatkozott a Kúria út-mutatására, mint ha azok mentén követné lépésről lépésre az igazság kijelölt útját. Közben nem csak ugyanazon hamis logikai következte-téseket követte el rendre, mint elődei, hanem megtoldotta még azokat to-vábbi szarvashibákkal. Nem fogom itt ismételten felsorolni a korábbi-akban bemutatott legalább 25 tévedést és szándékos tévesztést.

Elvárás teljesítése helyett "megfelelési kényszer"

Ki ne ismerné a munkahelyen a mindig nyalósokat, akik már korábban ki-találják a főnökök gondolatait. Ők azok, akik meglepetésként teszik mun-kaidő után a főnök asztalára stréber munkájukat, hogy másnap reggel az újságolvasás után felfigyeljen a hasznos Kollégára, aki magától is tudja, hogyan kell dolgozni.

Vannak olyanok is, akiknek gyomra nem kedveli a főnök által előírt diétát, de kényszeredetten lenyelik mondván: "nagy volt a nyomás". Az eljárás során én is találkoztam egy ilyen személlyel, aki jegyzőkönyvön kívül "megnyugtatott", neki más a véleménye, de higgyem el, nagy a nyomás, mivel rokonomnak neve is felmerült a nyomozás során. 

Médianyomás helyett "társadalmi elvárás"

A hivatkozott tanulmány szerint nincs olyan ország, amelyben a bírák ne éreznék a média befolyását. Este a bíró még megnézi az utolsó híradó-kat. Reggel elolvassa a sajtó első szalagcímeit. Már tudja is, hogy "miről" beszélnek az emberek, és mi az ő "elvárásuk" a bűnüldözés és igaz-ságszolgáltatással szemben. Mivel ma is reflex, hogy az a "valóság", ami megjelenik a médiákban, ez az állapot maximálisan alkalmas a médi-afogyasztók tömegeinek befolyásolásra. Így aztán az álhírekre szako-sodott "merész" fősodratú médiák képtelen hazugságokat közöl-nek, amelyek hatása az azonnali válaszok közösségi véleményrovatokban tükröződik, mint a fogyasztók tudatában élő valós események. Ezen keresztül hetente, önként adnak közvélemény kutatási eredményt arról, hogy mi a lakosság "véleménye".

Sokszor idéztem már a BRFK Szóvivőjének nyilatkozatát, amelyben egy héten belül, mint a rendőrség hatékony erőfeszítésének eredményét ismertette, hogy lefogták a kórházigazgatót és bizonyították tettesi mivoltát. Olyan meggyőzően mondta, hogy még akár belefért volna az a hazugság is, hogy elismerte a tettét. Az már nem volt a későbbiekben érdekes, hogy soha nem bizonyították, hogy a helyszínen járt volna, vagy valóban savval-lúggal lelocsolta volna bárki is a sértett intim testrészeit. De jól hangzott a sztori. Ezzel az olvasó számára kétszer kettő volt, nem vitás a tettes kiléte, hiszen maga a BRFK Szóvivő nyilatkozott róla. Az meg kit érdekel, hogy alapvető nyomozati cselekményeket nem tettek meg, konstruált bűnjelekkel és történetekkel teli a kriminalisztaikai háttér. Vagy a rendőrség belső informatikai rendszeréből származó adatok szerint a nyomozók már a bűncselekmény előtt feljelentették d.Bene Krisztiánt az elkövetéssel. 

Mivel a felmérés szerint a legmagasabb arányban befolyásolják a bírók ítélkezési gyakorlatát a médiák, nem véletlen, hogy nagy mértékben se-gítették Krisztián ellen folyó eljárásban a társadalmi elvárásnak megfe-lelő helyesnek vízionált látás kialakítását.

Legutóbb a média valahogyan korábban értesült, mint megtörtént arról, hogy Renner Erika kívánságára a végrehajtó előzetesen nem kereste meg Krisztián családját, nem egyeztetett vele időpontot, hanem munka-idő alatt, amikor mindenki dolgozott, feltörte a házukat. Lefoglalta a bíró-ság által hamisan megállapított kártérítés fedezetéül saját személyes holmijaikat. Olyan háztartási eszközt is, amit Krisztián gye-reke saját keresményéből vett meg a napokban, és még kicsomago-latlanul volt a dobozában. A fősodrú, megmondó médiák azonnal közöl-ték a jó hírt ("street food") gyors-fogyasztóik megnyugtatására. Számuk-ra feltehetően jó időben érkezett súgásra, már előre tudták a végrehajtási cselekményt, ahogyan a rendőrök is már egy nappal korábban tudo-mást szereztek arról, hogy másnap ki, és milyen bűncselekményt fog elkövetni Renner Erika ellen. Szóba sem került soha, hogy az elraboltnak állított tárgyak és azok értéke nem más, mint Renner Eri-ka kitalált története.  - Gyanús kezd lenni, esetleg mégis van igazság az egyik börtönügynök történetében, amire viszont a hatóságok rá sem hederítettek.

Ugye olyan még nem volt a világon, hogy valaki megrendelt egy bűncse-lekményt, amit aztán a rendőrség másra fog, és ezzel egyben kinyírják a kiszemelt célszemélyt ("két csapás" elve!). A szolgálunk és védünk hangzatos szlogen mögött a rendőrség nem érezte szükségét egy szá-mára ismert, tervezett bűncselekmény megakadályozásának, ahogyan a cigány-gyilkosságok esetében sem történt a katonai biztonsági szolgálat részéről megakadályozó lépés. - Ami, akkor persze jól jött, aranyat ért a választások előtt a főnök "Drazsénak".

Hamis bizonyítékok vagy "bizonyíték figyelembe nem vétele"

Krisztián gyanúsítása, majd a vele szemben megfogalmazott vádak több konstruált (majd később elengedett), vagy homályosan sejtetett bizonyí-tékról beszélnek. Kezdve attól, hogy jegyzőkönyv szerint kirendelési határozat és tanúk nélkül majd másfél órán át vizsgáltak egy nem a nevén levő Skoda Fabia gépkocsit, mire végre "megtaláltak" egy apró, minimális térfogatú injekciós tűt orruk elött az első kesztyűtartóban. (Mit csináltak ilyen hosszú ideig? Talán szétbontották a motorblokkot, vagy kiürítették a benzintartályt?) Közben, szintén jegyzőkönyv szerint más nyomozók 16 km-rel távolabb Krisztián jelenlétében kutatták a semmit. Végül az injekciós tű eltűnt néhány hónapra. Majd tuti biztosan előkerült a rendőrök uzsonnás frizsideréből. A jegyzőkönyvezetten szemrevé-telezett szomszéd épület négy térfigyelő kamera felvételei soha nem kerültek az éber nyomozók kezébe. Néhány nap múlva minden további nélkül megszereztem azokat, amelyek bizonyították, hogy szó sem lehetett Krisztián részéről biciklis vagy tájfutó eltávozásról vagy érkezésről. Legfeljebb helikopter vagy hőlégballon jöhetett volna szóba, amivel viszont az eljáró szervek nem számoltak.

Hamis következtetés helyett "bírói mérlegelés"

Amikor a megismételt másodfokú eljárás során kezébe vette dr.Újvári bírói tanácsa a Koronatanúval felismertetés céljából végzett bizonyítási kísérlet felvételeit, akkor a nyilvánvaló öltözetbeli és testméreti  különb-ségek láttán lazán kijelentette, hogy a bírói megítélés szempontjából nem lényegesek az eltérések. Hiszen a fehér és fekete atlétatrikók, a kardigán és a csuklyás póló látványa hasonló. Szerinte nem befolyásolhatta a tanút, hogy decemberben Krisztián nem fehér trikóban közelítette meg a BRFK Teve-utcai épületét. Különösen, hogy az óriás termetű rendőrnek szélesen hímzett pólója volt. Tehát akármilyen sorrendben is állítják, tudható, hogy ő a rendőr. Ezért a Tanú felismerése bizonyító erejű. Az nem zavarta, hogy néhány perccel később, a hangpróba során ugyan-ilyen bizonyossággal felismerte a Tanú két rendőrben is az elkövetőt. Sőt, kifelé menve még a falon keresztül is hallotta egy szobából az elkövető hangját. Mindez - dr.Újvári bíró szóhasználatával - belefér a bírói szabad mérlegelés kereteibe. Azzal meg nem kell foglalkozni. hogy a Tanú előtte vagy 10 percen át közös várószobában tartózkodva megfigyelhette Krisz-tiánt tetőtől talpig, minden látható részletével együtt. Még a cipőfűzőjét is megjegyezhette. 
azonos testalkatúnak és öltözetűnek látja mind a négy embert a bíró

Míg a Koronatanú majd két órás intervallumban mond három időpontot is az elkövetővel való találkozásra, addig vitatja, és mérlegelési jogaként megkérdőjelezi hogy a kórházi dolgozók negyedórás pontossággal idézik Krisztiánnal történt találkozást. Tudjuk, ezt a módszert az EU-ban szíve-sen használják Magyarországgal szemben, de akkor a kormányunk sér-tődötten kettős mércéről beszél.

LELEPLEZÉS HELYETT HATÉKONY ÖSSZETARTÁS

A bírák véleményéről szóló felmérés nem beszél arról, hogy a különböző hatóságok mennyiben dolgoznak össze, és milyen hatást gyakorolnak a bírói munkára. Krisztián esetében már az első naptól kezdve tudta a nyomozást felügyelő ügyész, hogy minden lépésnél ott kell lennie, ne hogy félre csússzon a gyanúsítás. Így aztán követhető módon kezdettől rásegített a gyanúra. Tudta, hogy Krisztián rendkívül rafinált, és már vagy egy fél éve készül a támadásra. Ha a rendőrség híján volt ötlettel, akkor határozottan állította az alap nélküli történeteket. Hurrázott, amikor egy hónappal később, estéről reggelre a mások által naponta használt iro-dában váratlanul egy kulcscsomót láttak meg a földön és egy borítékot találtak az új főnök fiókjában. Szemrebbenés és bizonyítás nélkül adta a bíróság kezébe a vádiratot. Megkönnyítette annak dolgát, hiszen nem kellett vitatkoznia senkivel, csak hivatkozni a mesére, mint tényre.

Egyszer csúszott homok a gépezetbe. 2014-ben egy ügyész megszün-tette a nyomozást. Ekkor viszont az évtizedes tapasztalatokkal rendel-kező Legfőbb Ügyészség "tette a dolgát". A sebtiben hozott hamis tanút nem hallgatta ki, hanem rá hivatkozva folytatta az ígéretes munkát. 

KONCEPCIÓS PEREK SORSA

Ez év szeptemberében sikerült néhány fiatal történésznek és jogásznak elérnie, hogy érdemben kapjanak engedélyt és támogatást a 30 éve állí-tólag befejeződött pártállami rendszer koncepciós pereinek feltárásá-hoz. Az erről szóló konferencia fényét emelte a megjelenő Legfőbb Ügyész és a Kúria Elnöke, akik láthatóan-hallhatóan örömmel és kész-séggel kívánják támogatni a kutatók munkáját. Én is kaptam személyes meghívót a rendezvényre, de nem mentem el, mivel felzaklatott volna a helyszín. A Kúria díszterme, ahol két éve a móri mészárlás perét megjárt bíró először megsemmisítette Krisztián ellen hozott korábbi ítéletet, és új eljárásról határozott. Egy év múlva egy másik kijelölt mészáros kezű bíró, jogszabályi tehetetlenségére hivatkozva 11 évre viszont súlyos szavakkal elítélte, mit sem törődve az ötéves eljárás koncepciós bűzével.

A konferencia előadásaiból kiderült, hogy számos koncepciós perben elítélt esetében jogorvoslatra tovább sem lesz mód, mivel őket konstruált, köztörvényes bűncselekménnyel vádolták meg és ítélték el, amit ma már nem lehet a jórészt megsemmisített iratok és a meghalt tanúk hiányában cáfolni. De csak bátran próbálkozzanak! A két főhatóság mindent meg fog tenni a múlt pártatlan feltárása érdekében. - Biztatták a fiatalabb korosztályt.

Emlékeztetek arra, hogy az elmúlt évtizedekben eredménytelen volt min-den kezdeményezés, amely a pártállami időkben kiképzett és az akkori gyakorlathoz szocializált "jogszolgáltatók" időben történő nyugdíjazta-tására, vagy tényleges átvilágítására irányult. Így élvezhette gondtalan életét haláláig Mansfeld Péter vérügyésze is dr.Mátsik György, aki meg-várta a vádlott 18. életévét, hogy végre kivégezzék. Kutya baja sem lett miatta. Nyugodt lelkiismerettel adta át életét az ördögnek 92 évesen. A 95 éves korát megért hóhér Biszku Bélától volt "Barátomig", tudjuk mindenki betartotta egész élete során az akkor hatályos törvény minden betűjét. Ha meg mégsem, hát bizonyítsa be valaki ezzel az ügyészi és  bírói karral!

Ennek a történetnek kis áthallása van Krisztián ügyével. Ugyanis eseté-ben a Legfőbb Ügyészség és a Kúria halogató ügyintézésével elérték egy új jogszabály hatályba lépését, amelyre hivatkozva nem kellett minő-síteniük és megsemmisíteniük dr.Újvári bíró színvonalas életművét.

dr.Mátsik György vérügyész jó társaságban úszott haláláig Gy. Tamással 

dr.Mátsik élvezte az emelt nyugdíját. Már régen a jelen politikai kurzus idején, 2012.-ben történt egy próbálkozás, hogy törvény elé állítsák. Mit gondol mi történt? - A sértettek utódainak megnyugtatására a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette a nyomozást. Az akkori Legfőbb Ügyész most biztatta a fiatal kutatókat: Rajta hát, mindenben segítünk!

(A rémuralmáról elhíresült Pap János volt veszprémi párttitkár legalább főbe lőtte magát, amikor felelősségre akarták vonni. Mivel 1990-ben az Alkotmánybíróság - nem a törvényhozó Parlament! - megszüntette ezt a büntetési tételt, a volt tirannus maga lett magának a bírája és egyben megkésett ítéletének végrehajtója.)

 "Egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből"

- tanították valamikor a Biblia írástudó őrei. Lenyakazták és megkövezték volna, ha valaki ferdítve hivatkozik rá, vagy kihagyja belőle akár a leg-kisebb írásjelet a vesszőt, a "jotta"-t. Ma viszont nyíltan felméréseket végeznek arról, hogy az igazság mai őrei mennyire távol állnak munkájuk során az igazságtól. Aki meg hőbörög, még jól jár ha szóra sem méltat-ják, hiszen csak "igazságérzetében sértett. Majd kárpótolják a túlvilágon." - Addig meg a jól összedolgozó csapatuk együtt megy szarvasbőgésre a hétvégén, és koccint szilveszterkor a váderedményes évre.

Számomra nem vigasztaló, hogy a negatív kicsengésű bírói tornasorban Románia és Szlovákia még lejjebb van, mint Magyarország.

Találóbb lenne ezentúl igazságszolgáltatás helyett "kiszolgáltatás"-t mondani. Pilátus is ezt tette, majd átadta az elítéltet a hóhéroknak.

Javasolt bejegyzés: Eleve tettest kreáltak az áldozatból