Ugye milyen csattanós szalagcím lett volna - "Másfél év után megtalál-ták a szülők ágyneműtartójában az elrabolt tárgyakat!" -, ha azokat a mindig "igazat" mondó Renner Erika és jogi képviselője, dr.Regász Mária "megalapozott" gyanúsítása alapján Krisztián szüleinél valóban megtalál-ják. Mellékelték volna a bulvármédia és az Euronews  képeit, ahogyan a szülőket megbilincselve, házuk közbotránkozására elvezetik. Milyen további áradata lett volna a "Piszok disznók!"- kezdetű bejegyzéseknek, amiből enélkül is volt elég! Olvashattuk volna: A Család szemét módon is hasznot húzott a gyermekeit egyedül nevelő asszony vagyonából. 

Valamennyi nyomozati irat, a vád és bírósági esetleírás kivétel nélkül, szó szerint idézik a forró nyomozás jegyzőkönyvében található megálla-pításokat, amelyek állítólag H.Gábor, Renner Erika elvált férjnek szájából származnak. Ezt küldik meg mindenkinek a telefontársaságoktól kezdve a szakértőkig. Sőt valamennyi alkotmányos rendet betartó szerv gon-dolkodás nélkül betű-szerint beszajkózza az irataiba. - Ki gondolná, hogy a nyomozó hatóság csak vizionál? Ilyen már évtizedek óta nem for-dult elő. - Viszont ennek alapján szabott ki jogerősen hússzoros összegű kártérítést valamennyi bíróság, egészen a Kúriáig.

Egy kicsit azért más a valós történet

Amit most bemutatok, annak hangsúlya nem az összegen van, hanem az egész eljárást végig kísérő, szakmai szabályok megszegését, az iratok tényleges kézbe sem vételtől kezdve, ismeretének teljes hiányát bizo-nyítja. Így hoznak ítéletet nem Bolíviában, hanem Magyarországon.

Mit állított a nyomozó H.Gábor elvált férjre hivatkozva?

Érdemes idézni még egy rövid részt a jelentésből, amire viszont soha senki nem hivatkozott: 

Ugye ez azt jelenti, hogy nyomozás során talált helyszín nem feltétlenül ugyanaz volt, mint ahogyan az elkövető otthagyta. Esetleg egy másik személy a maradék három óra alatt "elrendezte" volna a helyszínt? Az elkövető helyett akár más is kihúzhatta a konnektorokat, vagy kilocsol-hatott vizet a kádból, kiszórhatott a földre a konyha lócájáról kutyatápot. Viszont egyet nem tehetett, a maró vegyi anyagok nyomait utolsó cseppig eltüntetni. Kezdve a kádban maradt nedves, de bűnjelként le nem foglalt törölközőkről, vagy a földön talált ruhákról. A megtaláláskor betakaró - és bűnjelként szintén le nem foglalt, és meg nem vizsgált - pokrócról (a médiában elhíresült "szőnyegbe csavarásról"), amely felte-hetően közvetlenül érintkezett a sebesült testrészekkel, aminek követ-keztében mindenképpen nedves, és elemezhető vegyi anyagokkal érin-tett lett volna az ágy, ahova őt az elkövetőt állítólag letette, és ahol kb. három órán át mozdulatlanul ült. Némi vegyész-szakértővel elemezhető anyagmaradvány is gyűjthető lett volna.

Valami nem stimmel! Azért emeltem ki ezeket a kriminalisztikai részle-teket, hogy érzékelje a kedves Olvasó, hogy milyen összefüggésben vannak egymással a hamisítások, az elhallgatások, adatok "elvesztése" és víziók. Szervesen kapcsolódnak egy koncepcióhoz, ami mögött Krisztián meggyanúsítása áll.

Mi is áll az eltűnt tárgyak listáján?

Meghívom most újra egy kis közös gondolkodásra, hogy ne az én értelmezésemet vegye át, hanem az iratok alapján maga alakítsa ki a véleményét. Vegyük akkor szépen sorba, hogy mit is vitt el a rendőrségi jelentés szerint állítólag az elkövető:

1.    1 db. Noetebook
2.    1 db. laptop
3.    1 db. Playstation 3
4.    2 db. mobiltelefon
5.    Pénztárca iratokkal és bankkártyákkal.

Mindezek összértékét 250-, másutt 300eFt-ra becsülte „első szemre vételezésre” a 3.ker. Rendőrkapitányság nyomozója. Bár nem húzta alá ezt a mondatot, de ettől kezdve bizonyos dolgok azért nem feltétlenül tekinthetők 100%-nak. Nem minden úgy lehetett pontosan, mint azt később előadták, vagy mint tényre hivatkoztak. Különösen, ha valaki logikailag próbálja összekapcsolni az egyes elemeket, akkor némely ponton megakad.

Mit mondanak a tanúk, akik egyáltalán bármit észrevételezhettek? Már a botcsinálta forrónyomon bejegyzésben utaltam rá, hogy H.D., Renner Erika fia nem járt a helyszínen mielőtt kihallgatták. Ő is, mint a jelentést író nyomozó H.Gáborra az elvált férjre hivatkozik, - akit viszont soha nem kérdeztek meg erről:

Mivel ez tanúvallomásban ugyanarra a H.Gáborra hivatkozva történt, a nyomozó jelentésének 1. és 3. tétele kihúzva. Főleg, hogy a kérdéses tárgyak ezen bejegyzés nyitóképén, a forrónyomos tetthely képeken, valamint az egy héttel később a BRFK Szóvivőnek Krisztiánt elkövetőnek bejelentő RTL híradójában is az eredeti helyükön láthatóak.

Ez aztán az eredményes, és hitelt érő nyomozás, ami alapján lefogható valaki még aznap este! Ugyanígy "szakszerű" volt valamennyi további eljárás, amely nem kívánta feloldani a keletkezett ellentmondásokat és visszaellenőrizni az adatokat.

H.Gábor, Renner Erika elvált férjének negyedórás, alig fél oldalnyi jegy-zőkönyvet kitevő "kimerítő" kihallgatása alatt nem tettek neki fel semmi-lyen kérdést. Nem mint a nyomozók "Szépvölgy SE" judos klubtársuk-nak, hanem mint egy soha nem látott idegennek. Okosan ő sem jött elő azzal, hogy szerinte mit vittek volna el a lakásból. Mivel már több mint egy éve nem lakott ott, furcsa is lett volna jeleznie, hogy nem találja volt felesége ékszereit, útlevelét, vagy egyéb számot tevő kisméretű érték-tárgyát. De helyén volt az esze, mert a jelentést tevő nyomozó rá hivat-kozva már tudta, hogy a kézitáskából elvitték a szütyőt, és abban mi le-hetett. H.Gábor esetében ezért nem tudok a rablás tárgyait megerősítően idézni semmit. Egy biztos, hogy valaki hazudott.

E kérdést tekintve inkább H.Gábor lehetett volna képben, és nem B.Attila, akinek aznap éjféltől délig ismeretlen helyen való tartózkodása és szerepe kizárólag csak számomra nem világos. Vallomása szerint, meglepő módon három órán át hiába hívta a mentőket. Igaz, hogy ez a tehetséges dr. Újvári bíróban semmi gondolatot nem ébresztett. Legfel-jebb a nála többször is tetten érhető "Lapozzunk már!" következett.

A 3.ker.Rk osztályvezetője szerint Renner Erikát kábult állapotban szállították a kórházba, ahol még két napig nem volt kihallgatható álla-potban. Tehát megtalálása előtt nem foglalkozhatott az elrabolt tárgyak számba-vételezésével. Nem járta be a lakást, hogy észlelte volna a lánya ágyán hagyott laptopot, vagy a tv előtt álló üvegasztalon a PS3 játékgé-pet, alatta a kidőlt kamillás lábossal. Nem is ismerhette a helyszíni szem-le jegyzőkönyvét. Első kihallgatása is csak két nappal később történt, amikor a következőket válaszolta az előadó kérdésére:

Ezzel be is záródik a kör. Más mindenki csak a családtagoktól értesül-hetett volna. B.Attila aktuális partner állítólag nem járt korábban a lakáson, tehát neki igazán semmi sem tűnhetett fel.

Talán nem is olyan lényeges, de számomra azért mégis kérdéses, hogy ha mégis igaz lenne a nyomozó jelentése, akkor honnan tudta H.Gábor olyan pontosan felsorolni a kába Renner Erika elrabolt szütyőjében talál-ható igazolványokat és kártyákat? Talán mégis hetente beletúrt elvált feleségének kézitáskájába? Meg hogyan sikerült azonnal letilttatni az eltulajdonított bankkártyákat telefonon? Esetleg azt mondta a banki ügyintézőnek, hogy "Helló! Én vagyok a már több mint egy éve elköl-tözött elvált férj, és szeretném letiltani az elvált feleségem kártyáit!" A nyomozó hogyan állapította meg az eszközök értékét egy perc alatt, ha azt nem mondhatta H.Gábor - hiszen fiának mást mondott? Mert ugye azt írta a nyomozó, hogy „sacra” annyi.

Senki sem szólalt meg, hogy nem annyi az annyi!

A bíróság a rejtélyes "sacc" alapján szabta ki Renner Erikának fizetendő kártérítést. Bár Krisztián ügyvédje állította, hogy nem annyi az, de ez nem érdekelte a bíróságot. Az sem, hogy az arról szóló tanúvallomások ellentmondtak annak. Ha egyszer a bíróság jogerősen megállapít vala-mit, attól kezdve az a valóság. Valószínűleg elhiszi az Olvasó nekem, hogy ez az egész ügy eddig ötvenszer annyiba került a családunknak, mint amiről itt szó van. Csak azért ismertetem a részleteket, hogy lássa milyen az igazságszolgáltatás gyakorlata. Már a kezdet-kezdetén kiszab-ják az ellopott tárgyakat és azok értékét. Még a tulajdonos sem mondhat mást, mint ami a megírt koncepcióban áll. Ha lúd, hát legyen kövér!

A bűncselekmény utáni héten megszólal az egyik elrabolt telefon

Nem állhatom meg megjegyzés nélkül azt a magas szakértelmet, amivel a nyomozó hatóság hónapokkal később beazonosította az ellopott mobiltelefon új tulajdonosát. Nem tudva arról, hogy kártyafüggetlenek voltak a készülékek csak egy telefonszolgáltatót kerestek meg. Ha esetleg még három másiknak is elküldik az ellopott két készülék azonosító IMEI-számát, akkor a másik is megkerülhetett volna. - Mit gondolnak mi derült ki? 

• A telefonszolgáltató feltehetően azonnal a szemétkosárba dobta a 3.ker. Rk. megkeresését. Nem volt hajlandó válaszolni.
• A bűncselekményt követő héten, nagycsütörtökön 2013.03.21-én már új kézben volt az egyik készülék. Mire Renner Erikát haza enged-ték, már más használta a mobilját. 
• Augusztusban a BRFK újból elküldte a telefonszolgáltató felé a megkeresését, amire most már két napon belül válaszolt, hogy hat hónap óta már más használja a telefont.

Ez nem banánhéj, mivel már régen kiszáradt, mire ráléptek. 

Más bejegyzéseimből ismerheti, hogy 2013.09.06.-án visszaadta D.Krisztina orgazda Renner Erika egyik ellopott telefonját. Jó, lehet hogy semmi köze sem volt az elkövetőhöz, és nem tőle, hanem csak egy a piacra beugró kukatúró, izmos "fiatalember" (idézhettem volna a Koro-natanú vallomásából is) kezéből vette meg 5000Ft.-ért. Azért D.Krisztína is óvatos volt, mi van ha nem működik a kukából frissen előkerült filléres készülék? Szerinte ő maga próbálta ki egy régi kártyájával. Más szerint viszont megkérte barátját, hogy vegye már ki a saját készülékéből az ő SIM-kártyáját, és próbálja ki. Ez azt jelentette volna, hogy akár hárman is jelen lehettek az ügylet megkötésekor. Bár olyan verzió is elképzel-hető, hogy a SIM-kártya kipróbálás után titokban a barát vette meg a készüléket "Valakitől", hogy a közelgő húsvétra meglepje vele kedvesét. D.Krisztina meg korrekt volt, és a BRFK-n nem szerette volna előtérbe hozni barátja vagy testvére nevét.

A készüléket sem vizsgáltatta meg a BRFK, hogy mikor és hol vették ki belőle Renner Erika SIM-kártyáját. Bármi épkézláb kérdés firtatása nem foglalkoztatta a nyomozókat és a bíróságokat sem. Feltehetően ha job-ban kikérdezik a telefont megvásárló orgazdát, akkor közelebbi informá-ciót is tudott volna mondani az eladóról. Még a nyomára is jutottak volna az elkövetőnek, ha nem éppen maga az "eladó" volt az.

Lényeg, hogy a 4. tételből is az egyik megtérült.

Eszembe jut a soha meg nem válaszolt kérdés, miért is félt Renner Erika Krisztiántól, amikor hónapokon át éppen a börtönben volt? Talán mégis feljött egy emlékkép a tudatalattijából? Vagy szakemberek tanácsolták neki, hogy így még izgalmasabb lesz a történet?

Most már csak néhány nyitott kérdésem maradt:

• Ha nem vitték el a jelentésben megnevezett tételek mindegyikét, és a tulajdonosok közvetlen környezete sem észrevételezte azok hiá-nyát, akkor minek alapján kerültek a felsorolásba? Csak nem volt egy prekoncepció? Esetleg ismert volt már a bűncselekmény elött 8 órával korábban beiktatott rablásról szóló feljelentés? Talán volt egy lista, amit az elkövetőnek el kellett vinnie, vagy valakinek átadnia, mint volt olvasható a börtönügynök volt rendőr történetében?
• Elolvasta-e P.Dániel előadó, vagy Sz.Sz. Ildikó felettes vezetője a jelentést és azzal kapcsolatos tanúvallomásokat? Esetleg feltűnt volna nekik valami probléma? – Nem hiszem. Minden további hivatalos iratban gondolkodás nélkül átvették azokat.
• A nyomozást felügyelő ügyész, majd a vádat megfogalmazó ügyészi testület elolvasta egyáltalán az iratokat? - Nem hiszem. Minden további hivatalos iratban gondolkodás nélkül átvették azokat.
• Valamennyi bíróság az iratok tanulmányozása, a beidézett tanúk meghallgatására felkészülve, majd az ítélet precíz megfogalmazása során kezébe vette-e az iratokat? - Nem hiszem. Minden további hivatalos iratban gondolkodás nélkül átvették azokat.

Gondolom ezekre nem mentség, hogy aránylag kisszámú és kis értékű tételekről van szó. Hasonlóan, mint a tehetséges dr. Újvári bíró megfe-ledkezett a büntetés kiszabásánál arról, hogy Krisztián már ült elő-zetesen további négy hónapot is, amikor nem a Bahamákon tartóz-kodott, és ezért illett volna ezt is beszámítania. - Igaz, nem ő ült Krisztián helyett a kóterben. Nem érzékelhette a különbséget. Ez már nem is Bolívia, hanem Magyarország.

Vétkes mulasztások

Nem tudhatja az Olvasó, hogy 2013.03.13-án, a bűncselekmény más-napján határozatot hozott a 3.ker. Rk. Renner Erika híváslistáinak bekéréséről. Ahogyan én sem, ők sem juttatták el a megkeresést. Így aludt nyugodtan a "forrónyomos" követés 6 hónapig. 

2013.05.15-ig kizárólag a Btk 321.§ (1) bekezdésbe ütköző rablás  vétsége gyanújával folyt a nyomozás. A 3. kerületi Rendőrkapitányság ügyirataiban nem vett tudomást a testi sértésről, miközben az egész média ettől harsogott. Ezt követően átvette a nyomozást a BRFK Élet-védelmi osztálya. De még itt is előfordult pld. 2013. decemberében, hogy az eredeti rablás minősítéssel írták le az esetet.

A 3.ker.Rk. csak lepapírozott több nyomozati cselekmény kirendelését, de nem hajtotta végre. Ennek számos példája ismert. Közöttük van a vegyész szakértői vizsgálat, vagy informatikai szolgáltatók megkeresése. Ha a kapitányság valóban elküldte volna a megkeresést az elveszett te-lefonok köröztetésére, akkor nem augusztusban jutottak volna el Békás-megyerre. Ezalatt alatt tízszer is megfordul a Transzszibériai vonat. 

A nyomozó hatóság nem tett semmi érdemi lépést a valódi elkövető kézrekerítése érdekében. Nem hiszem, hogy olyan felkészületlenek lettek volna, hogy ilyen ellenőrzés ne jutott volna az eszükbe. Pontosan ez nem menti a felelősségüket.

• Ha nem 9 hónap után, hanem még két héten belül, amikor még a 3. emeleten tartózkodott, kihallgat-ják T.Györgynét, és esetleg megmutat-ják neki az orgazda környezetében élő barátokat, akkor az a gyönyörű kék szem és száj emléke talán másra illett volna. De nem tették, mert nem volt benne a koncepcióban, és félő volt hogy azt bármi is megingatja. Így vált prekoncepcióból perkoncepcióvá a légből kapott állítás.
• Hasonlóan, mint ugyanezen forrónyomos jelentésnek az a része is, hogy ki-kit értesített? Ott sem olvasták el a szervek az iratokat, hanem orruknál fogva vezette őket a prekoncepció. Ami nem lett volna baj 1989.-ig, a III/III ügyosztály létezéséig. 

Most hogy már elég sok bejegyzést olvasott, mit gondol a média által szalagcímre gyalázott esetről? A fősodrú médiumok honnan vették az információkat? Netán a 3.k. Rk. volt a Blikk szerkesztőségéhez közvetlenül bekapcsolva? Vagy a BRFK hitelesen tájékoztató Kovács Viktória Szóvivő sípjeléből? - Hajrá! Mától mehet a derbi, szabad dr. Bene Krisztián totális karaktergyilkossága!

Legutóbb történt, hogy a média valahogyan korábban értesült arról, hogy Renner Erika kívánságára a végrehajtó nem kereste meg Krisztián családját, hanem munkaidő alatt feltörte a házukat. Lefoglalta a bíróság által hamisan megállapított összeg jóvátételének fedezetéül saját beszerzésű személyes holmijukat. A médiák közlése a fogyasztók megnyugtatására, jogos elégtételként állította be az esetet. Szóba sem került, hogy az elraboltnak beállított tárgyak és azok értéke nem más, mint Renner Erikáék kitalált története. 

JOGÁLLAM-E AZ?

hol a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szervei minden következmény nélkül sérthetik meg a jogszabályokat.; ahol valótlant és iratellenest állíthatnak, hamisan következtethetnek, hogy valakit elítéljenek.

Következik: Nyoma sem volt savnak vagy lúgnak

Kapcsolódó bejegyezés: Kulcstörténetek