Nincs közvetlen bizonyíték – kell egy kutya

A bíróság, de még az ügyészség is elismerte, hogy nincs közvetlen bizonyíték a fiam bűnösségére, de az ő szemüvegükön át felettébb „gyanús”, közvetett  mozzanatok szerintük „zárt logikai láncot” alkotnak, mint például a NAV-os boríték egy hónap utáni váratlan megjelenése a kétszer már átkutatott, és mások által használt főigazgatói fiókban.

Nézzük a következő "láncszemet". Erikának eszébe jutott, hogy a "nem tudom hol volt a kutya" nem ugatott, amikor a támadó megragadta az ajtóban, és belökte egészen a belső szoba ágyára. A bíróság nem mér-legelte a különböző, egymásnak ellentmondó vallomások igazságtar-talmát, hanem bátran következtetett: a kutya ismerte a támadót.

(Részlet a II. fokú bíróság ítéletéből)

A kutya az idegeneket megugatja?

Renner Erikának - miután kába állapotában a kórházi ágyon meglátogató rendőrök a fiam fényképét mutogatva kérdezték, ő volt-e a támadó - kezdtek beugrani fontos részletek. Megbeszélte ezt B.Attila barátjával másnap hajnalban, hogy is lehetett? Arra jutnak, hogy "Tényleg, a kutya nem ugatott." Most már határozottan emlékszik rá. Megtámadása után két nappal, 2013.03.14-én tett első tanúvallomása szerint éppen a kutyát ment volna sétáltatni, amikor a kinyitott ajtóban rátámadt az elkövető. Szó szerint a következőt mondta:

„miután D      elhagyta a lakást és felöltözve, rajtam a kabát, fogtam a kutya hámját, ráadtam, a kutya nagyon szagolt a bejárati ajtó küszöbénél, de nem jelzett. Én kinyitottam az ajtót és akkor ott állt az ajtóhoz nagyon közel egy férfi… Az ajtó befelé nyílik, én már nem tudtam kilépni, mert már a karomra rakta a bal kezét, a másikkal még támaszkodott az ajtófélfának…”

Arra kérdésére, hogy a kutya a támadás alatt hol volt – ezt válaszolta:

„Ezt nem tudom, mikor a földre rakott, akkor a fejemnél volt egy darabig, utána nem tudom hova lett. A kutya, ha idegent érez, akár az ajtó előtt is, akkor jelez olyan módon, hogy hangosan ugat az ajtó előtt. Most mielőtt elmentünk, csak szimatolt az ajtónál. Nem ugatott egyáltalán, nem jelzett. Ő jelzőkutya.”

Krisztián tapasztalata szerint valahányszor találkozott "Seri" kutyussal, nagyon örült neki, és heves csaholással ugrándozott a lábára, kellette magát, hogy simogassa meg.

A kutya az idegeneket nem ugatja meg?

Ez látszólag ellentmondó információ volt a nyomozóknak, így ponto-sabban kérdezték Erikát, hogyan is viselkedik a kutya idegenekkel találkozva? 2013.04.28-án tett tanúvallomásában a következőket állítja:

„Maga a kutya nagyon barátságos, viszont ha idegennel találkozik az utcán vagy akárhol máshol, akkor összehúzza magát, majd lassan félve odakúszik az idegen lábához és hanyatt dönti magát. Hozzá-tenném, ha megsimogatják, akkor felkel, és egyből tovább szalad, és nem megy vissza. Ha ismerőssel találkozik, akkor nem fekszik le a kutya, nem megy, kúszik oda, nincs ez a félős megnyilvánulás, hanem akár a lábára ugrálva akarja, hogy megsimogassák”.

Most akkor hogyan van? - Ja, nem fontos? -, akkor is gyanús…

Igen, jól olvassák, Erika fent pontosan azt mondja, amit a fiam: a ku-tya az idegenektől tartott. Akiket ismert, azokra pedig felugrált, és köve-telte tőlük a simogatást. Ez egyáltalán nem illett a képbe, ezért ezzel nem is foglalkoztak többet. Nem boncolgatták tovább. Visszatértek az eredeti állításhoz: a kutya nem ugatott, tehát a támadót ismernie kellett.

Nekünk is volt kistestű kutyánk, egy puli. Nem kell elmagyarázni, hogyan viselkedik egy jelzőkutya, ha az ajtó mögött hangokat hall. Veszetten ugat. Ha az illető belép a lakásba, és látja, hogy kiről van szó, akkor már nem biztos, hogy olyan nagylegény. Főleg, ha a gazdáját, a "falkavezért" valaki megragadja.

Persze, nem lehet elvárni, hogy a bíróság kutyaszakértő legyen. De nem az lett volna a legegyszerűbb, ha kipróbálják? Még a közelben volt lefogva Krisztián. Csak érte kellett volna menni. Mégis furcsa, sem a nyomozók, sem a bíróság semmilyen erőfeszítést nem tettek, hogy meggyőződjenek arról, ténylegesen hogyan viselkedik Renner Erika ku-tyája, ha idegennel, és ha ismerőssel találkozik. Ezt eljátszani nem igényelt volna speciális felszereléseket, drága vizsgálati labort, városrészek lezárását, szakértő csapatok kirendelését. 

Ez esetben elmaradt bizonyítási kísérlet nem volt egyedi eset. A NAV-os levélnél sem vizsgálták az ujjlenyomatokat, a térfigyelő kamerák felvételeit sem kérték le, és az után sem nyomoztak, ki adta el a sértett telefonját a békásmegyeri piacon, pár nappal a támadás után. Gondosan vigyáztak, nehogy valami kiderüljön, ami kétségeket ébresztene a fiam bűnösségét illetően, arra pedig különösen vigyáztak, nehogy megtalálják az igazi elkövetőt.

Mivel Renner Erika mondta azt hogy ugat a kutya meg nem is, ezért a bíróság kimondta: nem ugatott a kutya, tehát az elkövető ismerős volt. Ez szerintük egy minden kétséget kizáróan bizonyított tény. Mivel nincs más, tehát a fiam volt a tettes. Ezzel a logikával létre is jött a tényekből álló zárt láncolat. 

Koronatanú felfigyelt 9 hónappal később a "nem ugatás”-ra

A  már korábban bemutatott koronatanú 9 hónappal később fontosnak tartotta, hogy megjegyezze, ő emlékszik a kutya „nem ugatására”. Ez az epizód természetesen magától jutott eszébe, mint ahogyan vallomásá-ban váratlan harántimpulzus hatására, magától kifejtette, őt nem lehet befolyásolni.

(Részlet a "koronatanú 2013.12.03-i tanúvallomásából)

Emlékeznek, a néni a tett délutánján, még frissiben, szinte semmire sem emlékezett. Csak egészen biztosan 8 óra elötti percekre, 170 cm magasságra és egy felismerhetetlenségig "besálazott" fejre. Még a korát sem tudta egy-két óra mulva besaccolni. Viszont láss csodát, majd 9 hónap múlva önként megemlítette, hogy ” ja, kérem hallottam, hogy nem ugatott a kutya”.- Nincs semmilyen koncepció. A koronatanú nem néz tévét. Nem beszél a sértettel. Renner Erika ügyvédjével is csak az időjárásról csevegett a bíróságon, a tárgyalás előtti percekben. Ilyen körülmények között érthető, hogy a koronatanúnak nem csak az jutott eszébe, mit látott, hanem az is, mit NEM hallott.

Feltehetően nem ismerte a kutyus a koronatanút. Különben kérdés lenne, hogy miért nem ugatott, mint máskor szokott? Viszont ebből azért éles logikával arra is lehet következtetni, hogy a kutya esetleg egy mellékhelyiségbe volt bezárva, amire nem emlékezett a kutyatörténetet előadó sértett sem. Mint ahogyan arra sem, hogy hol volt az egész idő alatt. Mivel a konyhán nem volt ajtó, oda sem zárhatta be az elkövető lakmározni.

Renner Erika az eltelt négy óra során azért csak magához tért, mert magára terítette az ágyon fekvő takarót. Ülő helyzetben találtak rá, amilyen pózban csak nem hagyhatta az elkövető. Így valami emlékképe kellett hogy legyen a kis barátról. Persze felvetődik ez esetben egy másik kérdés is, ami természetesen szintén elkerülte a nyomozók figyelmét. Délben, amikor a kutya számára ismerős Sz.B. Csilla becsengetett, a kutya már az ajtó másik oldalán nyüszített, ugatott. Aztán megint eltűnt a képből és a történetekből, amikor a korábbi gazdija kinyitotta az ajtót, akit maszban is bármikor felismerne Renner Erika. Ezek után kicsit furcsa a kutyára épített "bizonyító erejű" történetet kreálni.

Érdekes észrevétel az is, hogy a kutya legalább 16 órán keresztül nem volt lent sétálni, hiszen senki nem vitte le előző nap este és másnap kora délután között. A nyomozók mégsem tettek említést egy, a nappali közepén bűzlő kupacról. A gondosan lefényképezett lakásban sem látszott semmi „nyom”. Lehet, hogy valaki más is járt a lakásban a támadás és Erika megtalálása között, és gondoskodott Seriről?

Renner Erika soha nem állította, hogy az elkövető lábára felugrált volna a kutyája, vagy hevesen csaholt volna.  Mi lett volna, ha "találkoztatják" Krisztiánnal a leleplező kutyust? Ja, hogy akkor esetleg ugyanúgy ugrált volna a lábára és ugatott volna, mint a frissen barátságot kötött B.Attilával tette, amint a  mentősök hangfelvételében hallani lehetett? Ennek a boncolgatása tényleg nem a mi feladatunk. A nyomozóknak kellett volna ezeket a kérdéseket megvizsgálni, és akkor lehet, hogy másfelé terelődött volna a gyanú, és még az is lehet, hogy elkapják az igazi tettest. Ez azonban nem volt fontos a rendőrségnek.

Kár, hogy egy kutya nem tud beszélni, legfeljebb "nem-ugatni"

Ami viszont nem hallatszik el az égig, illetve a bíróságig sem. Így aztán ne boncolgassuk, hogy szokott-e ugatni az idegenre vagy sem, van-e rajta sapka vagy nincs, egy a lényeg, a kör bezárult: csak a fiam lehetett a tettes, börtönbe vele!

Javasolt bejegyzés: Néma barát csak hallgatott